Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Magnani, Eliana: Szerzetesi és hatalmi hálózatok. Saint-Gilles du Gard: Languedoc-tól Magyarországig (9. század - 13. század eleje)

52 Egyháztörténeti Szemle VIII/1 (2007) ben két testvér, Róbert és Garac, valamint feleségeik a saignon-i apátnak és a szerzeteseknek adták a monostort a Saint Eusébe, Szent Móric és Saint Just nevű szentélyekkel, továbbá földjüket és a tizedeket.49 Az ado­mányozók itt mint a monostor alapítói {fundatores) jelennek meg. A testvé­rek, Róbert és Garac a Castellane (Thorame-Glandéves) család egyik ágá­hoz tartoztak, akik Apt és Glandéves grófságokban rendelkeztek birtokokkal. A család nem rég telepedett meg Saignonban, 976-ban nyer­ték el ideiglenesen az apt-i püspöktől a várat.50 A monostort tehát egy eredetileg püspöki kézen levő birtokon alapították meg. Az alapítás rend­kívüli tekintélyt kölcsönzött a családnak, amely az apt-i régióban a nagy hatalmú Agoult család versenytársa volt. A két család közötti rivalizálás komoly összeütközésekbe torkollott, ezt mutatja eg)' 993-as forrás, amely szerint Garac kénytelen volt birtokai egy részét átengedni Humbert-nek, az Agoult család egyik legjelentősebb tagjának azokért a károkért, amelye­ket ez utóbbinak okozott.51 1032-ben Garac feltételezett fia, Aldebert de Lacoste, felesége és fiúk alárendelték Saint-Eusébe monostorát Saint- Gilles du Gardnak és apátjának, Galtier-nak.52 * Az adománytételt ez utób­bi hajtatta végre Aldebert de Lacoste lánya, Amance és férje, Laugier Roux de Nice révén — ezt tanúsítja fiaik megerősítő oklevele.55 Fontos megjegyeznünk, hogy e családi monostor átadása Saint- Gilles-nek lehetőséget adott a Castellane-knak, hogy' kinyilvánítsák hűsé­güket a toulouse-i grófok irányában és beilleszkedjenek, megerősítsék helyüket egy olyan arisztokrata kapcsolatrendszeren belül, amely egy mo­nostor iránti elkötelezettségben ölt testet. A Saint-Eusébe monostor tör­ténete jól mutatja, hogy ezek az első ezredforduló táján alapított szerény monostorok miként szolgálták — az adományok révén — az alapító csalá­dok céljait. Erre utal az, hogy noha Saint-Eusébe monostorát átadták Saint- Gilles-nek, felette mégis megmaradt a Castellane-k befolyása. 1070 táján Aldebert de Lacoste gyermekei, Garac és Amance megpróbálták egy má­sik apátság, Lérins alá rendelni a monostort.54 Saint-Eusébe, amely eddig a Castellane-knek a toulouse-i grófok iránti hűségét volt hivatva kifejezni, most az a szerep jutott, hogy megerősítse pozícióikat Provence keleti « GC, 1.1, c. 377. 50 Cartulaire de I’Église d’Apt. Ed. BARRüOL, J., DIDIER, N., DUBLED, H. Paris, 1967. n° 43 (a továbbiakban: CA) 26. Ld.: FlXOT, M.: La construction de chateaux dans la Campagne d’Apt et de Pélissanne du XP au XlIP siede. Archéologie Médiévale 1973-1974. 245-290. p. (itt: 275 skk. p.) 31 CA 4.3: „...ego Guaracho, tibi cedo, Umberte, aliquid de aereditate mea, per forasfactum quod tibi feci, ut cum te finem habeam...” 52 BNF, nouv. acq. fran9. 22041. 484-485 (kiadva: GC, t. 6, instr., n° X, c. 176). M BNF, nouv. acq. frang. 22041. 489-490. 34 Cartulaire de l’abbaye de Lérins. Ed. MORIS, I I., BLANC, E. Paris, 1883. n° 192 (továbbiakban: CL).

Next

/
Oldalképek
Tartalom