Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 2. szám - DOKUMENTUM - Nagy Gábor: "Illi victoriam canunt, nos tristes revertimur" (adalék 1598 tavaszának váradi eseményeihez)
Adalék 1598 tavaszának váradi eseményeihez 195 törökök miatt igen féltek.60 Náprágyék május 17-én kelt jelentésének mindkét eleméhez kapcsolódva megjegyzik: siettetni kell Miksa főherceg érkezését, aki tekintélyével nyugtátokig hathat, miután pénzt adott a katonáknak és új katonaságot vitt be. Az történetesen — és szükségképp — katolikus vallon gyalogságból állhatna. A vár birtokba vétele egyébként bennük is felmerült. Éppen a jelentésük írásakor értesültek Rudolfnak arról a mandátumáról, amelyben meghagyta a felső-magyarországi kapitányoknak, álljanak biztosai rendelkezésére, „utánam hactenus illud habuissemus, quo Varadino prospicere potuissemus” — fűzik hozzá Szuhaiék. Négy nappal később, május 28-án újabb jelentést61 írtak Rudolfnak. Ennek fő oka a tatár követség volt, Váradról röviden emlékeznek meg. Kaptak onnan egy levelet, amit csatoltan küldenek, ez fogja egykor a váradiakat megbüntetni („sument olim hae ipsae literae de Varadiensibus poenam et supplicium” — e levél jelenleg nem ismert). Most azonban egyelőre újabb hatezer tallért küldenek a váradiaknak. Remélik, nyugton lesznek, Miksa főherceg érkeztével pedig minden kiigazítható lesz. A körülmények hatalma is Miksa főherceg azonban csak nem érkezik, amíg pedig Rudolf biztosai számtalan egyéb teendőjükre figyelnek, Bocskai segítségével Zsigmond visszaszerzi a hatalmat. A választási feltételek némelyike, amelyekre augusztus 29-én esküt tesz, kifejezetten a váradi eseményekkel foglalkozik. A protestáns rendek e tekintetben alaposan kihasználják hatalmi helyzetüket, ismét előírják például, hogy a fejedelem Kolozsváron és Monostoron kívül máshová jezsuitákat nem enged be.62 A váradiakon, „ha mit felséged távollétében cselekedtenek”, nem kéri számon, mostani állapotukban tartja őket, ahová pedig a katolikusokat a közelmúltban erővel bevitték, „a- zokról az helyekről, melyeket felségednek megnevezünk, tolláltassék a religio”.63 A rendek teljes vallásszabadságot adnak a katolikusoknak — Szőllősön. A Szent László városában élő katolikusoknak tehát az utolsó kenetért is onnan kell papot hívatniuk, aki bemehet ugyan a városba, de csak egyszerű ruhában, „minden ceremonia nélkült, kereszt, casula, csengettyű vagy akármicsoda publica et manifesta demonstratio nélkült”.64 Azonban egyelőre mindez másodlagos, előbb túl kell élni az oszmán támadást. Isthvánffi leírja, miként próbálta még annak megindulta előtt Bocskai javaslatára Zsigmond Váradot a hűségére vonni. A városban nagy 60 Szamosközy gyorsaságuk más indítékát emeli ki: nem akarták, hogy a lázadás e fáklyája nagyobb tűzvésszé fajuljon a büntetlenség reménye miatt („spe impunitatis”). 6 1 ÖStA. HHStA. UA. AA. base. 131. Konv. B. föl. 230—232. Kiadását ld.: NAGY, 2007. 62 Az 1599 márciusában Mcdgyescn tartott országgyűlés ezt úgy módosítja, hogy a fejedelem ismételt kérésére Gyulafehérvárott is lehetnek (10), EOE. IV. köt. 268—269. p. 63 Bgy evangélikus és cg)' katolikus atyafi előtt az adott közösség félelem nélkül véleményt nyilvánít, „s melyik félen többen lesznek, azoknak maradjon meg religiójok”. M EOE. IV. köt. 194-198. p.
