Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bánkuti Gábor: A jezsuiták 1965-ös "Világszolidarizmus pere"
A jezuiták 1965-ös „Világszolidarizmus“ pere 179 Kontextualitását tekintve a „Világszolidarizmus”-per az immár konszolidáltnak hirdetett „Kádár-korszak” egyházpolitikájának lenyomata. Egy olyan korszaké, melyben a „történelmi szükségszerűség” a hatalom monopóliumával bíró Pártot ideológiája finomítására kényszeríttette, és az egyházak intézményes részével — annak megfelelő arculatúvá fazonírozása után — átmeneti kiegyezésre indította. Az erő pozíciójában lévő fél ugyanakkor, ateista genezisét meg nem tagadva, de retorikájával szöges ellentétben, különböző alrendszerein keresztül „játszmákat” kreált az Egyháznak, mint az egyéni és közösségi istentapasztalat konstitutív részének kiiktatására. A történelem eszkatológikus szemlélete, vagy a transzcendenciára épülő alternatív létállapot megélése a „szocializmus alapjainak lerakását” követően is elfogadhatatlan maradt.
