Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bánkuti Gábor: A jezsuiták 1965-ös "Világszolidarizmus pere"
A jczuiták 1965-ös „Világszolidarizmus“ pere 177 Az „összeesküvés” programjának feltárása, mint fentebb kifejtettük, a hermeneutika tárgykörébe tartozik. A megvalósítás tekintetében: „Elsősorban figyelmet érdemel Rózsa és társai összeesküvésének szervezettsége, amelynek — eltérően a korábbi szervezkedésektől — legfőbb jellemzője a formaságoktól mentes, laza, kifelé vallásos emberek ártatlan gyülekezetének feltüntetett szervezési mód. Ugyanitt kell említeni a legális, lelkészi tevékenységgel együtt járó alkalmak és lehetőségek kihasználását is, amely más egyházi ügyekben hasonlóan a feldolgozás egyik problémája”.'7 A külföldi kapcsolatokat, melyeket a vizsgálók az összeesküvés expanziójaként értékeltek, az operatív szakaszban megismert tények tendenciózus beállításával vélték bizonyítottnak. A bűncselekmény elkövetésének okát egy jogi szempontból nehezen kategorizálható, sajátosan determinált antropológia retorikája szerint fogalmazták meg: „Elsősorban a terheltek személyében rejlő okok. Egész múltjuk, neveltetésük és életvezetésük ellenséges tendenciájú volt. Mint volt jezsuita szerzetesek, a Vatikán leghűségesebb és legharcosabb alattvalói. A fiatalabb jezsuita generációhoz tartoztak, akik az illegális renden belül is a legszélsőségesebb jobboldali irányzatot képviselték.” A „terheltek személyében rejlő okok” — mint axióma — mind az ügyészségi vádiratban, mind a bírósági ítéletben visszaköszöntek. 6.3. A vádemelés A nyílt nyomozás 1965. február 10-én fejeződött be. A Vizsgálati Osztály február 11-én, az előzetes letartóztatás jogalapjánál súlyosabb minősítéssel — Rózsa Elemért a Btk. 116.§ 1. bekezdése; Dombi Józsefet, Bálint Józsefet, Mócsy Imrét és Takács Sándort a Btk. 117.§ 1 bekezdése; Vácz Jenőt a Btk. 132.§.-ba ütköző összeesküvés feljelentése elmulasztásának alapos gyanúja miatt — adta át az ügyet vádemelés céljából a Legfőbb Ügyészség Politikai Osztályának.78 A Fővárosi Főügyészség március 12-én benyújtott vádiratában elfogadta a nyomozás által megállapított tényállást, a minősítést azonban két esetben tovább súlyosította. Dombi Józsefet összeesküvés vezetésével, Vácz Jenőt pedig összeesküvésben való részvétellel vádolta meg. A vádiratot a Fővárosi Bíróság március 29-én megtartott előkészítő ülésén elfogadta és a súlyosító minősítés alapján Vácz Jenő előzetes letartóztatását rendelte el.7'-1 A BM III/1 Osztálya 1965. április megoldani, hogy a „rendszabály” útján megismert körülményekről a tanúk, vagy terheltek vallomást tegyenek, melyet más személyeknél is fel lehetett használni és érvényesíthető volt a jogi eljárásban. 77 Csiu.AG-TóTH, 1965. 23. p. 78 Mellékletként „tájékoztatás és bírói iránymutatás céljából” csatolták Szabó József jezsuita szerzetes összeesküvési ügyében hozott bírósági ítéleteket. Az ügyben zárt tárgyalást javasoltak. ÄBTL. V-151900/8. Rózsa Elemér és társai. 83-101. p. 79 Rózsa Elemér és társai. BEL. XXV. 60.e. 04/1965. Vádirat.
