Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bánkuti Gábor: A jezsuiták 1965-ös "Világszolidarizmus pere"
170 Egyház történeti Szemle VIII/2 (2007) lágszolidarizmussal«, a rendi illegációt a tervezet lényegesebb tételeinek megfelelően tervezte meg.”59 1962-ben a BM. II/5-C alosztályának munkatársai — az ügy realizálását sürgető igyekezetükben — megkísérelték differenciálni a „Misszió” fn. ügyben keletkezett anyagokat. A „világszolidarizmus” programjának e- lemzését és az azzal kapcsolatos feldolgozó munkát az ún. „írói munka- közösség” fedőnév alatt folytatták.60 A legaktívabb tagoknak ekkor P. Bella László, P. Rózsa Elemér, P. Bálint József, P. Takács Sándor, P. Mócsy Imre, P. Vácz Jenő és P. Kerkei Jenő rendtagokat tartották. A nyomozás során nemegyszer indifferensnek bizonyuló személyeket vontak be a koncepcióba, számos jezsuita letartóztatására tettek javaslatot, 1962 júniusában pedig megkíséreltek összefüggést konstruálni a jezsuiták és az ún. Matheovics-csoport között.61 Az operatív munkát a BM. III/1. alosztálya az ügyről készített összefoglaló jelentésben így értékelte 1965. február 8-án: „Komoly nehézséget okozott, hogy a különféle csoportok elképzelései, céljai és tevékenységük rendszerváltozásra való felkészüéles [sic!], keresztényszociahzmus elitképzés, stb. igen közel álltak a szolida- rizmushoz. Az akkori házkutatások és a lefolytatott büntetőeljárások komoly eredményt hoztak, leszűkítették a számbavehetők körét. Hiba volt azonban, hogy a »Világszolidarizmust« az egész illegális rend, sőt a jezsuitákkal kapcsolatot tartó más csoportok kizárólagos programjaként értékelték. Ez a későbbiek során büntetőjogilag egymással össze nem függő ellenséges személyek és csoportok ügyének indokolatlan egyesítésére, illeme erre való törekvésre vezetett és zavarta az operatív feldolgozást.”62 63 A világszolidarizmust újra felfedezve, a feldolgozásban részt vevő elvtársak néhol valóban szárnyaló fantáziával igyekeztek „monstre” ügyet kreálni a rendelkezésükre álló adatokból.65 A vezető szerep természetesen a jezsuitáké lett volna, az egész klerikális reakciót „összekötő cement” pedig a „világszolidarizmus” „programja”.64 A koncepcióban az elv né59 Uo. 54. p. „Még a jezsuiták egymás közti kapcsolatában is a különböző pötök különállóak voltak, amelyek semmi kapcsolatban nem voltak a »világszolidaristákkal«.” P. Bálint József SJ. írásos közlése, 2007. február 6. «> Uo. 56-71. p. <-■' Uo. 78- 89. p. 62 ÁBTL. V-151900/8. Rózsa Rlemér és társai. 150. p. 63 „Az volt az első benyomásunk, hogy valami »nagy dolgot« szeretnének kihozni a pö- rünkből.” P. Bálint József SJ. írásos közlése, 2007. február 6. 64 Hollós Ervin a hatvanas-hetvenes evekben több kiadást megért hírhedt könyvében az „összekötő cement” alcím alatt tárgyalja a jezsuiták „ellenforradalmi” tevékenységét. Hollós meglátása szerint a jezsuiták tevékenysége egyrészt kimenti a „klerikális reakció” ellenforradalmi tevékenységének egész tárházát, másrészt a jezsuiták eszmei vezetői és koordinátorai a szerteágazó népi demokrácia-ellenes egyházi tevékenységnek. E különböző előfeltevésekből künduló, az operatív szervek munkatársainak tudatában olykor - biológiailag legalábbis mindenképpen - toposszá merevedni látszó konstruk-
