Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Jaross Béla a békemozgalom éveiben
Jaross Béla a békemozgalom éveiben 137 A titkos ordinárius kinevezése a Szentszéknek 1948-as intézkedése a- lapján úgy történik, hogy a püspök két papot jelöl ordináriusnak, s a hatalmat átvevő ordinarius37 a maga során újabb két papot jelöl utódjául. Ez lehetővé tette, hogy az ordinárius letartóztatásakor az általa elsőnek jelölt személy azonnal a jurisdictiót átvehesse, illetve, ha nem tudott még senkit sem jelölni, abban az esetben a társjelöltjéhez kerülhetett a joghatóság. Márton Áron püspök jelölése Boga Alajos kanonokra38 és Sándor Imre vikáriusra39 esett. Boga Alajos a maga során jelölte Gajdátsy Bélát,40 aki korábban teológiai rektor és a püspökség irodaigazgatója volt. Gajdátsy csak titkos ordinárius jelölt volt, a joghatóságot nem gyakorolta, ugyanis Boga letartóztatása után az Sándor Imréhez került (1950. május 10 — 1951. március 10). Gajdátsyt Sándor Imrével egyszerre tartóztatták le. így a joghatósági lánc Sándor Imre jelöltjeivel ment tovább. Sándor Imre első jelöltje és utóda Jakab Antal kanonok, a teológiai főiskola vicerektora volt.41 O nem tudott a titkosságban megmaradni, a békevonal felé tolódó gyulafehérvári káptalan tevékenysége miatt nyilvánosságra került a személye. Jakab Antal a maga során két személyt jelölt ordináriusnak. Az első Márton Mózes csíkszentdomokosi plébános,42 a második pedig Kovács Béla kovásznai plébános volt. A joghatóságot ennek megfelelően Márton Mózes vehette át, aki a maga során azt tovább adta első jelöltjének, Szilveszter Sándor43 sepsiszentgyörgyi esperes-plébánosnak. Kovács Béla tehát nem jutott joghatósághoz, így az ő jelöltje, Jakab László székelyudvarhelyi plébános sem. Az egyházmegyében Márton Mózes már nem tudta egyértelműen elfogadtatni magát az esperesekkel. A kolozsvári főesperes, Baráth Béla volt az, aki vele szemben Kovács Béla mellett agitált. 1952. február 4-én egyszerre tartóztatják le Márton Mózest, Kovács Bélát, Szilveszter Sándort és Jakab Lászlót is. Abban reménykedett az államhatalom, hogy közülük a joghatóságot birtokló személy átadja a 37 Fiz a hatalom a püspöki hatalom egyházmegye vezetésére vonatkozott, nem a lelki, szentségi hatalomra. Az adminisztrációt teljes jogkörrel irányíthatta. 38 1886-ban született, meghalt 1954-ben. Bécsben végzi teológiai tanulmányait, Kolozsváron filozófia doktorátust szerez. Márton Áron püspök letartóztatásakor az egyházmegye általános helynökeként vette át a kormányzást. 1950. május 10-én tartóztatták le. y> 1893-ban született, 1956-ban halt mega Rámnicu Sárat-i börtönben. 1916-ban szentelték pappá. Eszak-Erdély püspöki kormányzója volt 1940-től, Erdély újraegyesítése u- tán nagyprépost. Boga Alajos után ő az ordinárius egy évig. 411 1887-ben született, s a nagyenyedi börtönben halt meg valamikor 1952 után. A halál időpontja nem ismert. 41 A későbbiekben Márton Áron segédpüspöke, majd az egyházmegye megyéspüspöke lett. 42 1896-ban született, meghalt 1968-ban. 1919-ben szentelték pappá. Kétszer is volt letartóztatva, de joghatóságát nem volt hajlandó átadni az államilag szorgalmazott Gyulafehérváron tartózkodó jogtalan kormányzatnak. 43 1902-ben született, meghalt 1988-ban. 1927-ben szentelték pappá. Többször volt letartóztatva.
