Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Jaross Béla a békemozgalom éveiben
132 Egyház történe ti Szemle VIII/2 (2007) Körlevelét a következő tanáccsal zárja: „ne gondoljunk rosszat senkiről, s kerüljük azokat, akik felebarátainkról rosszat szólnak”.14 Az 1948-as Konkordátum felrúgása után a romániai püspökök megpróbáltak egy Szabályzatot (Statútum) összeállítani, amelynek benyújtása előtt a püspökök nagy része elvesztette a törvényes működési jogát. így aztán a 3 meghagyott püspök nyújtotta be a Statútum tervezetét, amely 46 szakaszából a Kultuszminisztérium csak hármat hagyott jóvá. A legnagyobb gondot a pápa jurisdictiója15 16 és ennek mindenféle következménye jelentette. Ezért külön kifejtették a pápai primátus alapvető jellegét a katolikus egyházban. A válaszban a Minisztérium megengedi a tisztán vallási és dogmatikai kérdésben a kapcsolatot, de kizárja a szabad érintkezés lehetőségét és a pápa püspök-kinevezési jogát, akárcsak az egyházmegyék felállításának és megszüntetésének jogát is. Azt már hiába is kérték, hogy e kérdésekben az állam forduljon közvetlenül a Szentszékhez, hiszen ezek a kérdések megtárgyalása meghaladja a püspökök hatáskörét. „Ehhez járult még, hogy a sajtó Szentatyánkat tiszteletlen módón rágalmazta, és mint háborús bűnöst és kapitalista zsarnokot állította be, hogy a híveket tőle elidegenítse.”’f> Nyilvánvalóvá vált, hogy a kommunista állam a Rómától független egyházszervezetet a „békemozgalommal” igyekszik létrehozni. 1948. október 6-án kelt körlevelében ezért Márton Áron püspök tudatja, hogy azonnali kiközösítés alá esik minden pap vagy hívő, aki olyan gyűlésen vesz részt, amely a katolikus egyháztól, Rómától való elszakadás előmozdítása érdekében történik.17 Márton Áron letartóztatása után (1949. június 21.) tovább erősödik a békemozgalom szervezése. A sorozatos, az állam részéről történő békefelhívásokkal kapcsolatban az Egyházi Főhatóság 1950. április 19-én a Kultuszminisztériumhoz intézett ünnepélyes levélben kifejezte a határozott és változhatatlan akaratát, a békéért imádkozni és dolgozni, és pedig a szeretette és igazságosságra alapozott békéért: 1. A szeretette, mely lázárja a gyűlöletet és ellenségeskedést, mely ahelyett, hogy a népeket kettészakítaná, egyesíti őket kölcsönös megsegítésben és összedolgozásban. 2. Az igazságosságra, mely elismeri minden népnek az egyenjogúságát, mely tartózkodik más népek szabadságának és biztonságának megsértésétől, és mely minden vallási üldözést gonoszságnak minősít. Ez a nyilatkozat után, „a béke álarca mögött, arra akarták a katolikus papságot és híveket csábítani, hogy törvényes főpásztoraiktól elszakadjanak, sőt hogy azokat elítéljék, miután őket, valamint a Szentatyát súlyos 14 MFP, Plébániai és főcspcrcsi iratok (továbbiakban: Pfi). 1947 - 801/1947. Márton Áron püspök körlevele. Gyulafehérvár, 1947. március 12. 15 Joghatósága. 16 MFP, Pfi. 1950. - Pacha Ágoston püspök körlevele, Temesvár, 1950. június 4. 17 MF'P, Pfi. 1948. - 2. 2231/1948. Márton Áron püspök körlevele. Gyulafehérvár, október 6.
