Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak és a nemzetiségi kérdés 1918-ban
Tengely Adrien: Az egyházak és a nemzetiségi kérdés 35 A kormány leginkább a Klekl-féle autonómiát tartotta alkalmasnak — voltak más szlovén autonómia-tervezetek is — a szlovénokkal való tárgyalás alapjául, de az egyházi jellegű követelések nélkül. Ezért február 12-re tárgyalásra hívták az egyes szlovén irányzatok képviselőit Budapestre. Ezen azonban Kleklék nem jelentek meg, mivel Kővágó László szerint úgy vélték, hogy a magyar kormánnyal való tárgyalás eltávolodásra vezetne a jugoszláv irányzattól és az egyre inkább ennek befolyása alá kerülő néptől. De hogy mégse szigetelődjenek el a népkormánytól sem, képviselőt küldtek maguk helyett Serüga Vince leszerelt főhadnagy személyében. Azonban a tárgyalások már nem hoztak eredményt a Muravidék jövőjét illetően, a kormány függőben hagyta a kérdést, a Tanácsköztársaság pedig egy egészen más politikai helyzetet hozott.195 Klekl tevékenységének elemzését Göncz László végezte el. Utalt Klekl későbbi megnyilatkpzásaira, amelyek igen ellentmondásos képet nyújtanak. Eszerint egy 1938-as írásában kijelenti, hogy minden tekintetben a magyarországi szlovének Jugoszláviával való egyesülését szorgalmazta, míg három évvel később cáfolta, hogy a Magyar Királyságtól függetlenül képzelte el a hazai szlovének jövőjét és a stájerországi szlovénokkal a Magyar Szent Korona alatt szerette volna a magyarországiakat egyesíteni. Göncz azt a megállapítást teszi végül, hogy Klekl célja a Muravidék Jugoszláviához való tartozásának elérése volt.196 Göncz véleményét támasztja alá a muraszombati római katolikus hitközség elnökének október 17-i levele is Mikes püspökhöz, aki panaszolja, hogy a Magyarországhoz való hűség mellett rendezendő október 20-ra tervezett nagy demonstráción ott lesz az evangélikus, a református és az izraelita papság, csupán a katolikus akar távol maradni.197 Hasonlóképpen a Klekl által szerkesztett szlovén nyelvű Novine című hetilap hazafiatlan és bomlasztó jellegét szidták a helyi evangélikusok is.198 Bár tagadhatatlanul Klekl köre volt a legjelentősebb egyházi személyekből álló csoport, amely a szlovének jövőjét rendezni akarta, de vannak adataink rá, hogy más szlovén papok nem az ő útjukat járták. Voltak fiatal papok, akik nyíltan Jugoszlávia mellett agitáltak,199 200 míg ezzel szemben Szlepecz János kanonok még a szlovén autonómia tervét is túl soknak találta.2011 A szlovén evangélikusok ■'« GÖNCZ, 2000. 39. p.; ZSIGA, 1996. 61. p.; KŐVÁGÓ, 1964. 149-150. p. 196 GÖNCZ, 2000. 35-36. p. 197 Szombathelyi Püspöki és Vasvár-Szombathelyi Székeskáptalani Levéltár. III. 1. Mikes 6. cl. A muraszombati római katolikus hitközség elnökének 1918. október 17-i levele Mikes püspökhöz. 198 EOL. Vasi Közép egyházm. 29. cs. 24.XXXI/1918/19 A Muraszombat vidéki evangélikus gyülekezeti vezetőségek gyűlésének jegyzőkönyve (1918. november 21.) 199 Kővágó, 1964.139. p. 200 Zsiga, 1996.61. p.
