Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sas Péter: Békefi Remig, a történelmi Magyarország utolsó zirci apátja
98 Egyháztörténeti Szemle VIII/2 (2007) látni. Engednie kellett: „Személyi érdekemmel szemben rendtársaim a rendi érdeket tolták előtérbe. S nekem ez előtt meg kellett hajolnom. Én ebben Isten akaratát látom. Megyek tehát az általa kijelölt úton, hogy szeretett rendemet, amely engem felnevelt, nagy feladataiban előbbre vigyem és rendi testvéreim boldogságának növelésén közreműködjem” — írta egyik tanítványának. Az 1911. szeptember 19-én lezajlott apátválasztás után két hónappal, november 21-én a király kinevezte, majd 1912. január 6-án hornburgi gróf Hómig Károly veszprémi püspök a 47. zirci apáttá avatta Békefi Remiget. Apáttá való kinevezés után lemondott tanári állásáról. 1912. május 15-én mégis megkapta a nyilvános rendes tanári címet és jelleget, hogy — Négyesy László búcsúbeszédében utalt rá — „megtartásával napod leáldoztáig tagja maradj karunknak”. Növendékeitől abban a hiszemben búcsúzott, hogy sírját majd remélhetően azzal a gondolattal fogják körü- lállni, hogy abban egy igazságos és jó tanár nyugszik. Tanítványai emlékkönyvben búcsúztak el tőle. A Dolgoztok Békefi Bemig egyetemi tanári működésének emlékére (Bp. 1912) című kötetben rangos, lexikon-szócikké emelkedett szerzők írásai olvashatóak: Hóman Bálint, Domanovszky Sándor, Bártfai Szabó László, Iványi Béla, Miskolczy István és Dézsi Lajos. Békefi Rémig tudományos munkásságának hattyúdala egy 14 oldalas kis füzet volt, Orvosok, betegségek és gyógyítás Magyarországon Árpádok korában (Bp. 1912). Az első világháborút lezáró, a magyarországi ciszterci rendet is érintő békeszerződés mérlegét így vonta meg Békefi Rémig: „A nemzet sorsának mi ciszterciek is osztályosai vagyunk. [...] Birtokainkból Hontszán- tón 1600 kát. hold, Nyugat-Magyarországon 400 kát. hold veszett el”. Annak örvendhetett, hogy Pécs és Baja városa a magyar határok között maradt, így a rendi egység nem szenvedett csorbát. A magyarországi cisz- terek határozott, meg nem alkuvó állhatatossága XV. Kelemen pápát is elismerésre késztette, melynek 1919. szeptember 12-én kiadott brévéjében adott hangot. A megváltozott történelmi viszonyok arra ösztönözték Békefi Remiget, hogy olyan önálló rendi szervezet kiépítésén munkálkodjon, mely csak a római generális apáttól függ. 1923. január 27-én, XI. Pius Exstat in Hungária kezdetű brévéjével került sor a Ciszterci Rend Zirci Kongregációjának elismertetésére, melynek Békefi prézes apátja lett. A sok küzdelem és munka felemésztette amúgy is törékeny alkatát, betegeskedésre hajlamos szervezetét. 1924 tavaszán már betegen fogott hozzá a rendi kolostorok és gimnáziumok meglátogatásához. A vizitációs körutat Egerben fejezte be, mely átvitt értelemben is utolsó útja lett. Május 21-én hunyt el a történelmi Magyarország utolsó zirci apátjaként. Egri ravatalánál Négyesy László akadémikus, irodalomtörténész, zirci temetésén egykori tanítványa, gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter búcsúztatta. A szónokok nagyon találóan jellemezték, hagyták hátra emlékét: „megtestesült benne „a cisztercita gondolat a legteljesebb
