Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sas Péter: Békefi Remig, a történelmi Magyarország utolsó zirci apátja
92 Egyháztörténeti Szemle VIII/2 (2007) lődéstörténész Takáts Sándor piarista pap-tanár, a történetíró Dedelt Crescens Lajos esztergomi kanonok, főesperes, a történetíró Erdélyi László bencés perjel; a történész Sörös Pongrác bencés pap-tanár, s még hosszasan folytathatnánk a sort. A magyar tudós papok munkásságának nemesen ívelő sorozatába helyezhető el az egyház- és oktatástörténész Békefí Rémig ciszterci apát tudományos tevékenysége is. Nagy utat tett meg a zirci apáttá emelkedett egykori molnárivadék, amíg gimnáziumi tanárból egyetemi professzorrá, majd akadémikussá válhatott. A veszprémi káptalan Hajmáskér nevű birtokára telepített Bröckl nevű molnár családjában bőséges volt a gyermekáldás. Az 1858. augusztus 3-án született József nevű gyermeke a negyedik elemit és a gimnázium alsó, hat osztályát már a püspöki székhelyen, Veszprémben járta ki. 1874. szeptember 17-én, Rezutsek Antal apát idejében felvételi kérelmet nyújtott be a zirci cisztereknél. Ezzel eldőlt jövője és sorsa: szerzetesi hivatás és tanári pálya. A hetedik osztályt az újoncév alatt a zirci gimnáziumban magántanulóként végezte el, a nyolcadikat az egri középiskolában fejezte be. Az akadémia levelező tagjává választott tudós Szvorényi József igazgatása alatt álló megyeszékhelyt szigorú katolikus főgimnázium 52 végzős növendékéből kilenc választotta a papi hivatást. Ifjú szerzetesjelöltünk kitűnő eredménnyel letett érettségi vizsgája után visszatért Zirce, ahol 1877. június 25-én egyszerű fogadalmat tett. 1880- ban befejezett hittudományi tanulmányainak igazoló okiratát már névma- gyarosítási kérelmének engedélyezése után, Békefi József Rémig névre állították ki. Még abban az esztendőben, július 16-án — Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén — letette ünnepi fogadalmát. Fiatal kora miatt csak a következő esztendőben, 1881. augusztus 7-én szentelték — korabeli kifejezéssel — „áldozárrá”, áldozópappá. Az 1880/81. tanévben Pécsre rendelte tanítani rendfőnöke, Supka Jeromos apát. Minden bizonnyal a „légtünemény tannal” is kacérkodó Horváth Zsigmond matematikus és természetrajz szakos egri tanára hatására érdeklődött a matematika iránt, de miután rendjének történelem és földrajz szakos tanerőre volt szüksége, ezért az utóbbi tárgyakat választotta. Sokat betegeskedett tüdővérzése, a hörgőkben beállt érpattanás miatt. Emiatt tanítási szünetet kellett tartania, amit apátja elhatározásából a szentgotthárdi kolostorban töltött. A zárda parkjában végzett elmélkedések tették számára világossá a Gondviselés szándékát: meg kell írnia rendje történetét, és össze kell gyűjtenie a magyar oktatásügy parlagon heverő emlékeit. Életcélja ismeretében tette le sikeres tanári vizsgáját a budapesti tudományegyetemen Kerékgyártó Árpád történelem- és Hunfalvy János földrajztanár előtt. A frissen végzett pedagógust az 1882/83. tanévben ismét Pécsre i- rányították. Egyetemi tanára, Hunfalvy János bíztatására szánta rá magát a szombathelyi egyházmegyében lévő Kethely nevű falu magyar lakói
