Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak és a nemzetiségi kérdés 1918-ban
Tengely Adrien: Az egyházak és a nemzetiségi kérdés 33 irányzat Ólublóra tehető, ahol november 3-án az újlaki pap a szepesi és sárosi papság és tanítóság bevonásával ruszin nemzeti tanácsot alakított és programjába a teljes nemzeti önrendelkezést vette, tehát burkoltan az elszakadást Magyarországtól.185 Ez később egyesült a szintén a görög katolikus papság vezette eperjesi ruszin néptanáccsal,186 és január 7-én kimondták a Csehszlovákiához való csatlakozást.187 Azonban közben a Magyarországhoz való hűséget hangoztató Ungvári Rutén Néptanácsban is változások játszódtak le. Újév napján Volosin kanonok már Hodzsa Milánnal tárgyalt a cseh megszállás módozatairól. Láthatjuk, hogy Volosin magyarbarátsága csak „feltételes és átmeneti” volt, ahogy Darás Gábor fogalmaz. De miért fordult el ez a vezető ruszin pap Magyarországtól? Emlékiratában ennek magyarázatául több okot is felsorol: a területi kérdés rendezetlenségét, mivel a Ruszka-Krajnának adott négy vármegyét kevesellte, a többi ruszin lakta területről pedig még nem volt végleges döntés; a jobboldali magyar sajtó támadásait a ruszin néptörvény ellen, ami azt a félelmet keltette bennük, hogy ha ismét a régi urak kezébe kerül Magyarországon a hatalom, el fogják azt törölni; az oktatásban úgy látták, hogy továbbra is a magyar szellem uralkodik; a népkormány nem tudta biztosítani Ruszka-Krajna nagyhatalmi garanciáját. De ezeket végiggondolva nyilvánvaló, hogy ezek csak kényszeredett okok, például december 25-e, Ruszka-Krajna törvénybeiktatása és január 1-e között, egy hét alatt hogyan lehetett volna az egész oktatásügyet átalakítani? Egyet kell értenünk Darás megállapításával: a legkézenfekvőbb és legdöntőbb ok az lehetett, hogy Volosin „a forradalom szörnyűségei elől [a ruszin vidékeken szinte polgárháborús állapotok uralkodtak ekkor] katonai oltalmat keresett s ahhoz a katonai hatalomhoz fordult, mely útjában úgysem volt föltartóztatható, amely a kelet-szlovenszkói ruténekkel való uniót lehetővé tette.”188 Végül január 12-én a cseh csapatok bevonultak Ungvárra és ezzel eldőlt az eperjesi irányzat — ekkor már Volosin irányzata is — győzelme, s hamarosan ennek szellemében egyesült a három ruszin nemzeti tanács.189 A szlovén katolikusok A szlovén lakosság 3/4-e római katolikus vallású volt.190 A dualizmus időszakában a szlovének értelmisége is — hasonlóan a ruszinokhoz — nagyrészt katolikus papokból tevődött ki, akik ugyan felléptek bizonyos 185 Görög Ka/bolikus Szemle, 1918. december 1.1. p.; DARÁS, 1936. 109. p. 186 Görög Katholikus Szemle, 1918. december 8. 1. p. 187 Darás, 1936.109. p. Darás, 1936. m. p. ‘"’DARÁS, 1936.111. p. l9n FUJS METKA: A muravidéki szlovének kételyei a válságos (forradalmi) időszakban. In: A Muramente és a trianoni békeszerződés. Szerk.: GÖNCZ LÁSZLÓ. Lendva, 2000. (továbbiakban: FU)S, 2000.) 73. p.
