Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Albert András: A 18. századi erdélyi református zsinatok a Bod-kéziratban
A 18. századi erdélyi református zsinatok a Bőd -kéziratban 77 kát ne hirdessen és a Dordrechti Zsinat öt artikulusát tartsa meg.46 A zsinati végzés 6. pontja utal erre. Huszti András „Hitvallás interpretációja” nem kerülhette el az ítéletet, de benyújtott nyilatkozatával, majd tanai kényszerű visszavonásához csatolt fenntartásával, a Hitvallással való visszaélés ellen tiltakozott, s azt a hitbeli szabadságot védelmezte, mely a Helvét Hitvallást létrehozta és áthatotta. A Generális Zsinat Huszti András professzort hivatalából elmozdította és az erdélyi református egyházból kizárta. Kiközösítése a szatmárnémeti zsinat (1646) XVII. cikkelye alapján és az „Approbatu Constitutio ” rendelkezése szerint történt. Ezt hangsúlyozza a zsinati végzés 4. és 5. pontja. Huszti tételeit később visszavonta és esküvel, írásban foglalt reverzálissal kötelezte magát a református vallásban való megmaradásra. Az 1744. évi zsinat A nagybaconi közzsinaton maga Bőd Péter is részt vett, így vall erről: „A közzsinat a 1744. évben június 25. napján Nagybacon községben tartatott meg az erdővidéki kerületben. Itt az erdélyi református egyházak alapján én is jelen voltam és vizsgálatnak lettem alá vetve, végre kézrávetés által június 17. napján felavattattam...”47 A Bod-kézirat a következő zsinati végzéseket tartalmazza: Az 1. végzés a templomi ülések feletti vitát szünteti meg, a 2. az ülésrendet szabályozza a Főkonzisztcrium javaslata alapján. „Erre nézve példának okául a Kolozsvári Fő Eklézsia templomában senki magának ne tulajdonítson ki székeket, ki ahogy érkezik, úgy foglaljon helyet a templomban.” Követelték, hogy a peresek ellen hozzon büntetést a zsinat, továbbá megnevezte a református egyház nagy ti sztélé tű kurátorait, Bethlen Adámot, Banff: Zsigrnondot, Nalátzi Józsefet. A 3. végzés sorra vette a konzisztórium propozíció pontjait. Az első pontban a külföldi egyetemet járt lelkészek rangját állapítja'meg, a második pontban az esperesek, és az egyházmegyei gondnokok egyetértését ajánlja, az utolsó pont a papok és a kollégiumi diákok öltözetét és viselkedését szabály46 A Főkonzisztórium előtti tárgyaláson a professzor és az őt vádoló püspök dialógusa világítja meg az ellentétek csoméaponfját: „Hiszi-e kegyelmed — kérdezték 1 lasztitól —, liogy a Christus mindenekért meghalt?” A válasz a következő volt: „igenis hiszem mert a Confessiónk Capite XI... tanítja.” „Us ott,ezt publice felolvasták: Docemus enim ac credimus , hunc Jesum Christum , Dominum nostrum , u.iicumct aeternum , generis humani, adeoque totis Mundi, esse Servatorem.” „Melyre Tiszteletes Püspök Ur ezt replicálá:Per universum genus humanum, adioque totum mundum, F.lccti intelligun- tur.” Huszti válasza ez volt: „Flecti sunt pars generis humani, sed non unversum genus humanum.” JUHÁSZ, 1996. 95. p. 47 BOD PÉTER önéletírása. Sajté} alá rend.: JANCSÓ Fl.EMIiR. Kolozsvár, 1945. (továbbiakban: Bőd, 1945.) 81. p. A nagybaconi zsinatokról ld. még: KOLUMBÁN VILMOS JÓZSEF: Az 1756-ban Nagybaconban tartott generális zsinat. In: Erdővidéki Lapok, 2000. 2. sz. 10-14. p.
