Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak és a nemzetiségi kérdés 1918-ban
30 Egyháztörténeti Szemle VIII/1 (2007) zeti Tanács, amelyben jelentős szerepet játszott Vasile Goldis, Papp József aradi görögkeleti püspök titkára. A helyi román nemzeti tanácsok és nemzeti gárdák megalakításában is tevékeny szerepet játszottak az egyházi személyek Erdélyszerte, az egyszerű papoktól a püspökökig, például Karánsebesen ezt egyenesen Christea Miron püspök szervezte, Nagyiétán pedig Radu püspök titkára alakította meg a román nemzeti tanácsot.168 November 21-én az öt erdélyi román püspök: Radu Demeter nagyvárai görög katolikus, Hosszú Gyula szamosújvári görög katolikus, Frentiu Traján Valér lugosi görög katolikus, Papp József aradi ortodox és Cristea Miron karánsebesi ortodox püspök (a balázsfalvi görög katolikus és a nagyszebeni ortodox metropolitai székek éppen betöltetlenek voltak) nyilatkozatban tették közzé, hogy a Központi Román Nemzeti Tanácsot ismerik el a román nemzet egyetlen politikai vezetőjének. Ennek utasítására küldték november 14-én Nicolae Balant, a nagyszebeni Ortodox Teológiai-Pedagógiai Intézet tanárát Victor Precup kapitány kíséretében Iasiba a regáti román vezetőket tájékoztatni az erdélyi helyzetről. O ajánlotta ezek után Goldisnak, hogy szakítsanak meg minden tárgyalást a magyar kormánnyal és a legrövidebb időn belül egy népgyűlés keretében kiáltsák ki Erdély Romániával való egyesülését. Láthatjuk ebből, hogy a végzetes gyulafehérvári gyűlés előkészítésében milyen nagy szerepet játszottak a román egyházi személyek.169 December 1-én Gyulafehérváron az ortodox és görög katolikus egyházak képviseletében mind az öt román püspök megjelent, valamint négy egyházi vikárius, az ortodox egyháztanácsok és az egyesült kanonokságok 10-10 küldötte, 129 esperes, 1-1 tanár és 2-2 diák minden teológiai és pedagógiai intézetből. Az egyes körzetek választott képviselői között is sok egyházi személy volt, valamint minden hivatalos megbízás nélkül is sok pap vett részt a gyűlésen. A gyűlés három megválasztott elnöke közül is kettő — Radu Demeter és Papp József — püspök volt és a szónokok is részben közülük kerültek ki. A gyűlés görög katolikus és ortodox hálaadó istentisztelet után mondta ki Erdély elszakítását Magyarországtól és Romániához való csatolását, majd pedig megválasztották a 212 tagú Románok Nagy Nemzeti Tanácsát, amelybe a püspökökön kívül számos más papot is beválasztottak.170 Ezután a román egyházi személyek már egyáltalán nem tekintették kormányuknak a budapesti népkormányt.171 A kormány által februárban elrendelt hűségesküt sem tették le a román püspökök,172 sőt, Cristea karánsebesi püspök elrendelte, hogy a miséken a román uralomért és a Román Nemzeti Tanácsért kell könyörögni.173 •“ GKPL. I/l/a. 4545(4356)/1918. sz.; SZÁSZ, 1972. 321. p.; PACURARIU, 1986. 238-239. p. 169 PACURARIU, 1986. 238-240. p. I7" PACURARIU, 1986. 240-241. p. 171 PTL. 704. f. 12. őe. 34. p. 172 MOL. K 802 79. d. 10. t. 356/1919. sz. 173 Görög Kat/jolikus Szemle, 1918. december 29. 4. p.
