Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 1. szám - BESZÁMOLÓK - Pénzes Tiborc Szabolcs: Petrőczi Éva: Puritánia

Recenzió 239 kell keresni, amikor az irodalmi lexikon megszületett. A 18. század köze­pének katolikus cenzúrája és a reformátusok konfliktuskerülő igyekezete indokolja a református szerzőkkel szembeni visszafogottságot, míg a fele­kezetek közötti harc a katolikusokkal szembenit. Azonban vannak Bodnak feloldó technikái is, mint például a köztiszteletben álló közvetítő személyek szövegbe iktatása, amivel részben elsimíthatta a feszíteni látszó konfliktusokat. Ezt az eljárást alkalmazta Apáczai estében is, amikor a szövegbe illesztette Keresztúri Pált, a „félapostoli embert”. Talán már e rövid ismertetésből is szembetűnik Petrőczi Éva nyíltan és őszintén vállalt szerzői szándéka: rehabilitálni a puritán szerzőket az őket ért igaztalan vádaktól, az előítéletektől és a szterotípiáktól. A purita­nizmus kutatásának magyar szakirodalmát áttekintő, s egyben hiánypódó bevezető tanulmányból is kitűnik, hogy bizonyos puritánokkal kapcsola­tos állítások mára már tarthatatlanná váltak, tehát szükségessé vált egy tabula rasa. Ennek feltétele pedig nem más, mint minden kétséges megál­lapítás felülvizsgálata. A Puritániaban Petrőczi Éva ezt teszi, mégpedig a tőle megszokott személyességgel és finom nyelvi humorral, melyek a ta­nulmányokat olvasmányossá és emészthetővé teszik. (Pénzes Tiborc Szabolcs)

Next

/
Oldalképek
Tartalom