Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szabó Csaba: "Nyíri" és "Keleti" - Keresztes. Adalékok a görög katolikusok 20. századi történetéhez
198 Egyháztörténeti Szemle VIII/1 (2007) szláv nyelven imádkozott, majd Tarjányi következett magyarul. „Nyíri” az eseményt már másnap jelentette a magyar követségen. Értékelése szerint nem politikai akció, hanem meggondolatlanság történt. Kifejtette, hogy a PMI részéről ők is érzik a felelősséget, hogy nem tájékoztatták előre a követséget, de azt gondolták, hogy az olasz televízióban elhangzó magyar nyelvű ima kedvező hatást vált majd ki Magyarországra nézve. A követségen kioktatták „Nyírit”, hogy igenis politikai megfontolásból ültették fel a PMI-t, ezért tiltakozniuk kell a szervezőknél, amit Dankó László meg is tett. Érdekes a tartótiszt jelentéshez fűzött megjegyzése. Ebből kiderül, hogy a misén történteket „Nyíri” még aznap jelentette kapcsolattartójának szóban és később ezzel egybehangzóan adta le írásban is jelentését. Az állambiztonság éberségét azonban nem tudta kijátszani, ugyanis felderítették, hogy a szentbeszédben nemcsak általánosságokban beszéltek olyan országokról, ahol a vallást üldözik, hanem konkrétan meg is nevezték Lengyelországot, Csehszlovákiát és Magyarországot. „Nyíri” jelentéseiben erről hallgatott és mindvégig mentegetni igyekezett a PMI-t. A tartótiszt „bizalmatlanságán” nem kell meglepődni, „Nyíri” egyrészt kezdő ügynök, másrészt a hírszerzés feladata amúgy is, hogy minden információt ellenőrizzen, megszűrjön. „Nyírinek” ezek az első jelentései még a betanítását, ellenőrzését is szolgálták amellett, hogy természetesen a belőlük nyert adatok is fontosak voltak a hírszerzés számára. Az ügynöki munka mechanizmusa is jól kiolvasható a dokumentumokból. Keresztes Szilárd 1966 őszétől 1969 végéig tanult Rómában. Jelentéseit 1968 nyarán kezdte lerakni a III/I/4—k alosztály. Tehát ügynöki működésének első dokumentálható szakasza21 másfél év. Ebben az időszakban nyolc témában adott jelentést az állambiztonságnak: 1. Provokációs mise a S. Maria in Loretoban (1968. július 3.); 2. Dudás Miklós püspök római útja (1968. július 17.); 3. Fényképekről beazonosította a Keleti Intézet tanárait, évfolyamtársait (1968. augusztus 7.); 4. Jelentés a Keleti Intézetről (1969. március 26.); 5. Jelentés Michael Berger francia papról, a Keleti Kongregáció könyvtárosáról, későbbi sajtóreferenséről (1969. május 18.); 6. Jelentés a római magyar papi emigrációról (1969. szeptember 8.); 7. Jelentés a Keleti Kánonjogi Társaságról (1969. október 8.); 8. Jelentés Patacsi Gábor emigráns magyar jezsuitáról (1969. december 4.). A jelentések rendszertelen időközönként követték egymást, lényegében akkor keletkeztek, ha valami váratlan esemény történt (az első és második jelentés) vagy a tartótiszt feladatként adta elkészítését. A dosszié azonban nemcsak „Nyíri” jelentéseit tartalmazza, hanem a tartótiszt által „Nyíri” beszámolóiról készített „értékelő jelentéseit” és ugyancsak meg„Nyíri” ügynökjelöltsége idején készített jelentéseit nem a munkadossziéjában helyezték el, azokkal most nem foglalkozunk.
