Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak és a nemzetiségi kérdés 1918-ban

18 Egyháztörténeti Szemle VIII/1 (2007) mozgalom másik vezető papi személyisége, Juriga szintén a csehszlovák irányzathoz csatlakozott.82 O már a képviselőház október 19-i ülésén követelte a Szlovák Nemzeti Tanács nevében a szlovák nép önrendelke­zési jogát és hogy a béketárgyalásokon a szlovák nemzeti érdekeket saját megbízottjai képviseljék.83 Hogyan állt mindeme változásokhoz általában a felvidéki illetve a szlovák nemzetiségű papság? Erre a kérdésre számos adat ismeretében is nagyon nehéz válaszolni, mivel sokszor nem tudjuk, hogy a véleményt mondó pap magyar vagy szlovák nemzetiségű volt-e, illetve a legtöbb fennmaradt vélemény — a prímás október végi felvidéki akciójának ered­ményéről szóló jelentések — egyrészt még a cseh megszállás előtt szület­tek, másrészt pedig olyan helyre küldték, ahol aligha volt érdemes a cseh barátsággal dicsekedni. Tehát csak nagyon óvatosan tehetünk megállapítá­sokat. Azt mindenesetre elmondhatjuk, hogy nagyon megosztott volt a felvidéki papság és forrásainak arra utalnak, hogy inkább a nyugati szlovák származású papok — még ha a Felvidék keleti részén működtek is — álltak az önálló szlovák nemzeti törekvések élén, a keleti szlovák papság nagy­részt inkább magyarbarát volt.84 De mint említettem, nagyon megoszlottak a vélemények. Tudunk számos olyan szlovák papi személyről, a Felvidék mind keleti, mind nyu­gati feléből, akik a forradalom után határozott magyarellenességről tettek tanúbizonyságot, például a turdossini plébános kereken kijelentette már november elején, hogy az iskolában a tanítás szlovákul fog folyni, mert „nem kell semmi magyar”.85 A csehszlovák eszme mellett is megnyilvá­nultak egyes papok Hlinkán és Jurigán kívül is. Egy abaúji pap és a bártfai káplán a Narodne Noviny hasábjain szállt síkra az ügyért, felhánytorgatva eddigi elnyomott helyzetüket és a „magyaron” papok magyarosítási törek­véseit még a vallásos cselekmények, a templomi énekek és a hitoktatás terén is,86 két szentgyörgyi piarista pedig szintén olyannyira lelkes híve volt a csehszlovák államnak, hogy behívták a cseh csapatokat Szentgyorgyre a rendet helyreállítani.87 De csakúgy a csehszlovák eszme mellet érvelt a zborói,88 mint a rohói plébános, akik a csehszlovák nemzeti tanács helyi, illetve járási bizottságának is tagjai voltak,89 vágj’ dr. Hatala, a nyitrai főgimnázium paptanára, akit „vad pánszláv és csehbarátként” jel­82 Alkotmány, 1918. december 17. 1. p. w Juhász Nagy, 1945.176. p. 84 Kassai Püspöki Levéltár (továbbiakban: KPL.) Ord. Kpp. Cass. 5813/1918. sz. 811 Szepesi Püspöki Levéltár. Fond Spisská Biskupso 1900-1985 Box. 1918/F 1690/1918. sz. 86 KPL. Ord. Épp. Cass. 5813/1918. sz. 87 Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára. Magyar Tartományfőnökség levéltára. Tarto­mányfőnöki levelezés 1918/Szcntgyörgy (1918. december 13.) 88 KPL. Ord. Épp. Cass. 6506/1918. sz. 89 PL. Csernoch 1918 D/c 4075. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom