Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bandi István: Adalékok a Pápai Magyar Intézet történetéhez, állambiztonsági módszertani megközelítésben
182 Egyháztörténeti Szemle VIII/1 (2007) titkos kutatást,37 legális lehetőségek felhasználását, provokációt.38 39 A tisztek bemutatták az elhárítás elleni védekezés módjait, a felfedett ellenőrzés esetén követendő magatartást. A tisztek a kiképzés során, a kiképzési tervben kidolgozott magatartási vonalad is ismertették a telepítésre kerülő hálózati személlyel. A magatartási vonal kialakításánál figyelembe vették, hogy a PMI-be kimenő klerikusok legális formában a magyar állami és egyházi hatóságok hozzájárulásával kerültek ki Rómába. Tehát ennek megfelelő magatartásformákat kellett a hálózati személynek gyakorolnia. Az ügynöknek arra kellett törekednie, hogy a PMI rektora és elöljárói perspektivikusan alkalmasnak tartsák magasabb egyházi funkció betöltésére. A kapcsolatok kialakításánál körültekintően és a szükséges mértékben óvatosan, de határozottan kellett fellépnie az operatív célok elérése érdekében. A magyar papi emigráció tagjaival vagy más papi és világi személyekkel tisztelettudóan és alkalmazkodóan kellett viselkednie. Általános magatartási szabályként arra kellett vigyáznia, hogy megnyilatkozásaiban soha ne fedezzenek fel ellentmondásokat. Az ügynököket arra is képezték, hogy amennyiben hivatalos (rádió, sajtó) nyilatkozat adására kérnék fel, kapcsolattartójával előzetesen konzultáljon és a tőle kapott instrukciókat vegye irányadónak. Beszélgetések alkalmával mindig a valóságnak megfelelően ismertessék a helyzetet. Arra is felhívták a figyelmüket, hogy semmilyen formában (erkölcsi, anyagi, politikai) se kötelezzék el magukat. A katolikus egyház problémáinak képviselete során megnyilatkozásaikban, magatartásukban tükröződnie kellett az egyház iránti hűségnek, ugyanakkor ki kellett tűnnie annak is, hogy a Magyar Népköztársaság hű, törvénytisztelő állampolgárai. Természetesen a tisztek azt is megszabták, hogy az állam és az egyház viszonyában az elmúlt évtizedben végbement fejlődés szerepeljen megnyilvánulásaikban. Ugyanakkor nem tagadhatták a magyar egyház nehézségeit, de hangsúlyozniuk kellett, hogy ezek megoldásának egyetlen útja az állam és az egyház kapcsolatainak további állandó javítása a kölcsönös érdekek figyelembevételével. Az ügynököt arra az esetre is felkészítették, ha az illetékes olasz szervek érdeklődést tanúsítanának személye iránt, akkor a magatartásán nem változtathatott, továbbra 37 ÁBTL ÁB 842. A ÉK Titkos kutatás — az állambiztonsági szerveknek az a tevékenysége, amelynek során az ellenséges tevékenysége, amelynek során az ellenséges tevékenység elkövetésével gyanúsított személy lakását, lakrészét, munkahelyét, szállodai szobáját, ruházatát, csomagját illetve pogy- gyászát átvizsgálják. Ebbe a körbe tartozik a járművek és szállítóeszközök átvizsgálása is. 38 ÁBTL AB 842. ÁEK Provokáció — kihívás, bujtogatás, ingerlés, izgatás, előidézés. — A kapitalista országok rendőrsége és titkosszolgálati ügynökségének ún. beugrató cselfogása. 39 ABTL AB 842. AÉK Magatartási vonal — az a meghatározott viselkedési forma, amelyet a hálózati személy a feladat végrehajtása érdekében a környezetében, az ellenség előtt tanúsít. Ez minden elemében legyen ellenőrizhető és logikus összefüggésben álljon megnyilvánulásaival, viselkedésével. — Elemei: politikai arculat, erkölcsi magatartás.
