Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Keresztes Hajnalka: 200 éves a gyönki református gimnázium
Keresztes Hajnalka: 200 éves a gyönki református gimnázium 141 tét tovább fűzve azt állítják, hogy ha az iskolát fel akarják virágoztatni, akkor Gyünkön nem hagyhatják. Dombóvárt ajánlják alkalmas helyül, azzal a megjegyzéssel, hogy igaz ugyan, hogy nem protestáns hely, de az iskola megjelenésével megerősödnék az éppen alakuló kis gyülekezet. A dombóváriak nagy küldöttséggel jártak a kormány előtt és középiskolát kértek. Dr. Vizsolyi Ákos alapítványi kezelő észrevételeket foglalt írásba a tanári kar memorandumához. Pontról pontra megválaszolta az emlékirat által előadott kérdéseket. Kihangsúlyozta, hogy az a szerződés az alapja az intézetnek, amelyet a két egyházmegye és a gyönki földes uraságok között jött létre. Tolna és Külső-Somogy szerepelnek a szerződésben Felső- Baranya nem. Az irat kimondja, hogy ha megszűnik az iskola, a telek és az épület a gyönki famíliára száll vissza. Hajós Sámuel végrendeletében 16 000 forintos alapítványt tett, azzal a megjegyzéssel, hogy a „tőkepénzeknek kamattjából az Tanítók évenként illendően fizettessenek”.23 A dabasi Halász Lázár alapítványa 1865-ben jött lére. Ezekhez újabbak járultak: Visolyi Gusztáv, Szilassy Aladár és neje, valamint Lamm Pál- féle alapítványok. Ezek együtt több mint 100 000 korona tőkét képviselnek. További alapítványok még: „Újabb alapok” vagyis a gyönki takarék- pénztár és egyes gyönki lakosok alapítványa, a tolnai egyházmegye tagjainak alapítványa, és a külső-somogyi egyházmegye kezelésében álló alapok: a lelkészek és a tanítók 1894-es adománya. Mindezekhez járul még Tolna vármegye 100 000 koronás millenáris alapítványa. Ezeken kívül még ösztöndíj-alapítványai is vannak a gimnáziumnak, mint a Szelle-féle, a Vizsolyi János, Vizsolyi Emília Eszter, Menyei-Bartók alapítványok, de ezeket csakis a jó tanulók jutalmazására, nem pedig az iskola szükségleteire szolgálnak. A dunamelléki egyházkerület évenként 2300 koronával támogatta az intézetet. A vármegye alapjától eltekintve az alapítványi tőkét javarészt gyönki földesurak, valamint magánszemélyek adták össze és ezért kizárólag a Gyönk községben levő iskolát illetik. Világosan kijelentették, hogy a gimnázium megszűntével a pénz az alapítók örököseire száll vissza. A gyönki gimnázium pénze nem lehet másé, csak a gyönki gimnáziumé.25 26 Az áthelyezéssel a gimnázium elveszítené a fenntartásához szükséges alapokat. „Nincs a három egyházmegye területén oly hely, mely Gyönknél jobban egyesítené a következő feltételeket: Sűrű protestáns lakosság a környéken. — Nem magyar ajkú népesség, mely között, mint a magyar nyelv és eszme úttörője pótolhatatlan hivatást teljesít. — Falusi jelleg és erkölcsök de még sem teljes híjával a polgári elemnek.”27 25 Dórjai Hajós Sámuel végrendelete. Másolat Gyönk, 1838. december 26. Tolnai Lajos Gimnázium irattára, Gyönk. 26 Dr. Vizsolyi Ákos alapítványi kezelő észrevételei a tanári kar emlékiratára. RL. A Gyönki Ref. Algimnázium iratai A/16. 6-7. p. 27 Uo. 14. p.
