Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Keresztes Hajnalka: 200 éves a gyönki református gimnázium
200 éves a gyönki református gimnázium Keresztes Hajnalka "Dent a völgyek között, források tövében két kis kunyhója zöldéi a ? ? múzsának, Gyó'nk és Bonjhád. Mindkettő német város, amaz meglehetősen rendetlen és kicsiny, emez nagy, szép, nyílt, versenyre termett, meglepően úszta, kellemes városka. Mindkettőben nemesi kastélyok és udvarok, s mindkettőben egy kis gymnasiumocska, hasonló a mellettük folydogáló patakhoz, kevés, de kristályvízzel. S mint a forrást nem ásta senki, ez is mindkettő mintegy magától szökkent ki: nem alapították, nem építették, csak maguktól keltek, mintegy magról kelve, mint a protestánsok gymnasiumai rendszerint a múltban. Szegény papok, tanítók, kiknek nem volt benne módjuk, hogy gyermekeiket messzi helyre küldjék, szövetkeztek: egyet maguk közül, a leghivatottabbat, felkértek, megbíztak a tanítással csekély díjért. Időközben akadt patrónus, aki a maga kúriájából eg}' darabot egy házikóval oda ajándékozott a kis intézménynek. A tanulók nem fogytak ki belőle, a tanító bele szokott a napi munkába két- három osztály minden tantárgyait tanítani. Majd az egyházi felsőség is észreveszi, megjelenik az erkölcsi támogatással. Némi sovány alamizsna is jelentkezik, marokkal összehordott gabonából konviktus, és tudós emberek el nem árúsíthatott könyveiből könyvtár keletkezik. Semmi alap egyéb a buzgóságnál. Később a buzgósághoz alapítvány is csurran-csöppen, némelyik kegyes kézzel nyújtja, másik kegyetlenül kiélesítve, minő a gyönki egyik alapítvány, melyet az alapító rendelkezése szerint „pap soha ne kezelhessen”. Pedig mindkettőt a papság alkotta, gondozza, tartja fenn. A csaknem egyidős két intézet történetében két említésre méltó mozzanat van: egyik sem azon a helyen van, a hol kikelt, hanem ki van ültetve. A Bonyhádinak Sárszentlőrincen volt a bölcsője, a Gyönkinek Nagyszékelyben. Másik az, hogy a tolnai tisztán németségből álló evangélikus egyházvidék a maga egyetlen s tiszta magyar községét, Sárszentlőrinczet — viszont a tisztán magyarokból álló református egyházvidék az egyetlen tiszta német községét jelölte ki eredetileg gymnasiuma helyéül. A gondos szülék messze távolból hordják mindkét helyre gyermekeiket, mert itt, úgy remélik, a fiú megtanul németül. De a remény csalfa.”1 Nagyszékely 1806-1812 A kezdetekről az első forrás így tudósít: „Hogy Nagy-Székely benn deák Oskola légyen, annak első gondolására alkalmatosság vala az, hogy Csítsvay András Ságvári Prédikátor Űr és az időbenn Tractualis Notarius 1 A gimnázium történetéről ld. még összefoglalóan: DOMOKOS JÓZSEF: A Gyönki Református Gimnázium története. (é.n.) Online: A Tolnai Lajos Gimnázium honlapja: http://www.tlgimi.hu/tortenelem/gimitortenet.html (2007. május)
