Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bácsfainé Hévizi Józsa: Mezgár Lajos tevékenysége
130 Egyháztörténeti Szemle VIII/1 (2007) Jegg Géza nyugalmazott polgármester minderről így nyilatkozott: „a prépost úr a zsidókérdésben mindenkor teljesítette papi és emberi kötelességeit és állandóan igyekezett ellensúlyozni a szélsőjobboldali körök azon törekvését, hogy a város lakosságát a zsidók elleni gyűlöletre izgassák. Nagyrészt a prépost úr egyházi, közéleti és társadalmi működésének köszönhető, hogy Budafok lakosságának nagy többsége részvéttel, együttérzéssel viseltetett a zsidóság iránt. Amikor az ún. gettó felállításakor Endre László elrendelte, hogy a zsidók a városszéli téglagyárban helyeztessenek el, ismételten megjelent nálam, kérve kért arra, hogy akadályozzam meg ezt az embertelen intézkedést. Nyilas körök részéről féktelen izgatás folyt, s prépost úr volt a városban a legszilárdabb erkölcsi tényező, akire támaszkodhattam [...] meggyőződéssel állíthatom, hogy prépost úr a zsidóság érdekében mindenkor a leggerincesebben s az adott viszonyokhoz képest a legeredményesebben működött a fennállott szabályokkal élesen szembehelyezkedve.”54 Megmozdult érte egész Budafok; benyújthatta a város katolikus férfiainak tanúsítványát, hogy „sem a szószéken, sem másutt elmondott beszédeiben antidemokratikus kijelentést nem tett és a napi politikát még csak nem is érintette”. Az aláírók egyben tiltakoztak a vádak ellen. A tanúk közül Schück István, 53 éves cukrász — vallomástétele idején kommunista — 1944-ben ismerte meg a plébánost, amikor mint zsidó származású keresztény hamis papírokkal bujkált. Egy bombatámadás során „zsidó munkaszolgálatosok mentették a pincében rekedteket és a budafoki nyilasok megtámadva a munkaszolgálatosokat, kővel dobálták a mentést végző zsidókat. A felizgatott tömeget vádlott személyes közbelépése oszlatta fel, aki a zsidókat megcsókolta azzal, hogy »ti vagytok a derék magyarok, folytassátok a munkát, segítsétek a betemetetteket«, majd karót rántva, magából kikelve zavarta szét a sértő tömeget. Amikor templomba jártunk, a vádlott bizonyította, hogy nem vagyunk zsidók azzal, hogy' ő felelősséget vállalt értünk.” A tanúvallomásokból derült fény a székesfehérvári munkásság érdekében vezetett bértárgyalásaira, az általa vezetett sztrájkokra is. Mind Skriba Lajos, mind Nárdai József tanúk hangsúlyozták, hogy Mezgámak igen „sok baja volt az akkori kormányokkal”, amelyek megkísérelték rávenni, hogy hagyjon fel a munkások támogatásával. „A zsidó vagyonnal kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy magánvagyont tiszteletben kell tartanunk. Nem tett különbséget és kivételt zsidó vagy nem zsidó munkás között. Polgári iskolát, esti fémipari tanfolyamot szervezett a munkásság szellemi felemelkedése érdekében. Ezeken a tanfolyamokon többek között Morvái Béla vádlott legjobb barátja, annak ellenére, hogy nevezett zsidó volt, előadást tartott.”55 — emelte ki tanúvallomásában Kozó Gyula. „Zsidó tanár — dr. Morvái Béla — volt a 54 BFL., VII.5.e 9448/50 sz. (Jegg Géza ny. polgármester levele, Balatonlclle, 1947. május 14.) 55 BFL., VII.5.e 9448/50 sz. 82. p.