Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak és a nemzetiségi kérdés 1918-ban
Tengely Adrien: Az egyházak és a nemzetiségi kérdés 1 1 a népkormány előtt is kifejezésre juttatná ezt.39 Kovács azonban ezt a tervet elvetette, mondván, hogy bizalmas, titkos agítációt kell kifejteni, a nyilvános demonstrációk csak ártanának az ügynek.40 A kormánybiztos annál inkább helyeselte Vas Antal versed lelkész tervbe vett titkos bánáti misszióját. Azonban ez sem ment olyan egyszerűen. Ugyanis itt az okozott nehézséget, hogy az itteni református gyülekezetek jó része szórvány volt, melyek bejárása három vármegye területén a közlekedési nehézségek miatt lehetetlennek számított. Ezért Vas úgy' gondolta, hogy egyelőre csak az anyaegy'házakat fogja meglátogatni és ott kísérli meg a lelkészekkel megbeszélni a teendőket. Azonban ez rendkívüli óvatosságot igényelt, mert bár az ottani református magyarság szívéből támogatta a mozgalmat, de ha a református lelkészek hirtelen hangosabb akcióba kezdtek volna, azzal fejükre vonták volna a nemzetiségi többség dühét és bosszúját.41 Az akció lefolyásáról azonban nem értesülünk, ha Vas végig is járta a gyülekezeteket, a bekövetkező politikai események miatt már nem érhetett el eredményt. Az Evangélikus Egyház A kormány ez egyes egyházak közül az evangélikusra számított leginkább, mivel ez nagyrészt nem magyar, hanem német, szlovák és kis részben szlovén hívekből állt,42 így' leginkább várható volt, hogy eredményeket érhet el a nemzetiségek megnyerése terén. De emellett Erdély és a Felvidék elszakadásával az összes magy'arországi egyház közül ez veszítette volna a legtöbbet — természetesen a román és szerb ortodox egyház kivételével, amelyek azonban ezzel nyertek, nem veszítettek —, mivel hívei legnagyobb része a Felvidéken és az erdélyi Szászföldön élt. Bizonyára ennek tudható be, hogy a kormány Raffay püspöknek már előre kiutalta az akcióra fordítandó összegeket, szemben a reformátusokkal, ahol az egyes espereseknek erről külön kellett Kováccsal tárgyalni. Az evangélikus püspökök valóban minden egyházkerületben próbálták megindítani az akciót. Kapi dunántúli püspök november 9. és december 10. között bejárta a Vendvidéket a Magyarországhoz való hűségre buzdítva híveit,43 majd pedig a nyugati német területeket is, ahol megállapította, hogy erősen kell dolgozni, hogy ellensúlyozni tudják a nagymérvű 39 TtREL. I.l.e.22. A nagyváradi lelkész 1918. december 19-i levele; TtREL. I.1.C.22. A körösvölgyi akció terve. 40 TtREL. I.l.e.22. Kovács J. István 1918. december 28-i levele. 41 TtREL. I.l.e.22. A szentesi esperes 1918. december 18-i levele. 42 Magyar 31,92%, német 31,44%, szlovák 38,58% , egyéb (főleg szlovén) 1,92% (1910) BALOGH MARGIT — GERGELY JENÓ: Egyházak az újkori Magyarországon 1792-1992. TI. köt. Bp., 1996. (továbbiakban: BáLOGH-GERGELY, 1996.) 163. p. 43 EOL. Bányai egyházker. 162/2. cs. 4500/1918. sz.
