Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bácsfainé Hévizi Józsa: Mezgár Lajos tevékenysége
110 Egyháztörténeti Szemle VIII/1 (2007) Az ő útján jár utóda a fehérvári egyházmegye élén: Shvoy Lajos is, aki Mezgár Lajos szerint „előmozdította az egyházközségek új rendszerét egész Magyarországon”.3 Különösen a Tanácsköztársaság egyházüldözései és ateizmusa után eg)' új fiatal papi értelmiség fog lázas munkába. A Magyar Kultúra cikkírói püspökök, a katolikus szervezetek vezetői, egyetemi tanárok. A szociális enciklikák talaján olyan gyakorlati kérdésekről közölt vitacikkeket és megoldási terveket a folyóirat, mint a földosztás, telepítés, földbérleti rendszer és a munkásság helyzete. Az igazságosabb társadalom felépítésében elkötelezett, s a Kerum novanwion felnövekedett reformpapság számára XL Pius 1931-ben kiadott Quadragesimo anno kezdetű szociális enciklikája új megoldási módozatokat vázolt föl. Strukturális reformot javasolt az állami monopolkapitalizmus illetve a fasiszta és bolsevista diktatúrák ellenében, meghirdetve a hivatásrendiséget, és programot adva a katolikus társadalmat átfogó Actio Catholica számára. A gazdasági világválság idején kiéleződő szociális feszültségek közepette a fasizmus demagógiája újabb veszélyt jelentett. Ugyan Bethlen István kormányzata alatt a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt (KGSZP) papi-értelmiségi tagjai munkálták ki a szociális törvényeket (árvasági, özvegységi, betegségi biztosítás stb.), a válság különösen a dunántúli papság köreiben fogalmazta meg a párttal szembeni elégedetlenséget. Mezgár Lajos4 fehérvári teológiai tanár, szemináriumi prefektus meghívására 13 lelkész 1933. március 12-én értekezletet tartott Székesfehérvárott Csúcs István fehérvári kanonok elnökletével. Mezgár azt a kérdést bocsátotta vitára, hogy szükséges-e erőteljesebb politikai jelenlét, kell-e kimondottan keresztény politika, s melyik párt képviseli ezt. Szerinte „a tárgyi politika az volna, ha külön pártot és programot akarnánk, és ehhez, mint követelményhez alkalmazkodjék az, aki képviselő akar lenni”.5 E pártalapítási kísérletből végül nem lett semmi, mert a főpapság teljes támogatását a gondolat nem nyerte el. 3 A Brazíliában megjelent Vallási és Szociális Kutatások Statisztikai Központjának felmérése a „Világi papok adatai” cím alatt tartalmazza azt a kérdőívet, amelyet Mezgár életrajzi adatairól maga töltött ki. A statisztikai felmérés a Brazíliai Földrajzi és Statisztikai Intézet kiadásában jelent meg, a kért oldalakat e sorok írója kérésére Brazíliából küldték meg. (Továbbiakban: Mezgár-életrajz, Brazília.) 4 Mezgár 1891. április 28-án született Nagykanizsán, Zala megyében. Teológiát tanult. Egyetemi tanulmányait 1914-ben Budapesten fejezte be, és a háború miatt később, 1927-ben doktorált. 1914. június 22-én Prohászka Ottokár szentelte pappá. 1914-1917-ig különböző helyen káplán, majd 1920-ig a keresztes nővérek lelki vezetője Zsámbékon, a Szociális Missziónál. 1924-1927-ig Vérteskozmán plébános, ezt követően 1943-ig a fehérvári egyházmegye papi szemináriumában tanár. Két éven keresztül prefektus és 3 éven át spirituális, az egyházmegyei újság szerkesztője. Az egyházmegyei zsinat általános titkára volt, s tagja volt az egyházmegyei bíróságnak is. Az Actio Catholica plébániai közösségeinek egyházmegyei titkára volt. Saját bevallása szerint magyarul, németül, olaszul és spanyolul beszélt élete végén, olvasott angolul és franciául. (Mezgár-életrajz, Brazília.) 5 GF.RGELYJKNÓ: A keresztényszocializmus Magyarországon, 1924-1944. Bp., 1993. 96-97. p.
