Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nyikus Norbert: A veszprémi püspökség állapota Bajzáth József püspökségének kezdetén, 1777
120 Egyhá2történeti Szemle VII/1 (2006) Br. Perényi Imre: Létezik püspöki lak ebben az időben, kb. 80 lépésnyire a székesegyháztól, ahogy azt nekem mondták, és ahogy azt láttuk.48 9. kérdőpont: Tudja-e mennyi a valós jövedelme a püspöki pénztárnak, mekkora összeggel gyarapszik évente, miből áll, van a bevételeknek olyan része, melyet más célokra fordítanak („pensione onerati”), kinek, vagy kiknek rendeltetett ez; honnan tudja mindezt? Bernáth György: A püspökséget átszervezték, oly módon, hogy Fejér és Pilis megyék tizedeikkel a székesfehérvári, Zala megye pedig Zalaegerszeg környéki birtokaival,49 illetve a nyúli uradalommal Győr vármegyéből50 a szombathelyi püspökséghez csatoltattak; ezen újonnan felállított püspökségek részére évente több mint 25 ezer forintot vonnak el a veszprémi püspökség bevételeiből; továbbá ez a püspökség évi 8 ezer forintot ad veszprémi, sümegi és karádi uradalmainak, egyrészt a plébánosok kasszájába, másrészt a várerődítési alapba fizetve a2t.51 Br. Perényi Imre: A püspöki pénztár bevétele gazdaságából származik, ennek pontos értékét megmondani nem tudom, de úgy gondolom évente 13 ezer forinttal gyarapszik;52 emellett évente 8 ezer forintot kell fizetnie a plébánosok pénztárába és az erődítési alapba, továbbá két új püspökségnek kb. évi 20 ezer forintot; tudom mindezt hiteles iratokból. idők alatt hadi célokra foglaltak le, míg a püspök főként Sümegen rezideált. Ezt az épületet 1713-ban rombolták le; vö. KÖRMÉNDY JÓZSEF: A veszprémi püspöki uradalom veszprémi javainak kamarai összeírása az 1773. évi széküresedés idején. I. In: A Veszprém megyei múzeumok közleményei, 17. Szerk.: TÖRÖCSIK ZOLTÁN -UZSOKI ANDRÁS. Veszprém, 1985. 333-335. p. Egy lépés kb. 63.2 cm-nek felel meg; ld. BOGDÁN ISTVÁN: Magyarországi hossz, és földmértékek, 1601-1874. Bp., 1990. 157. p. 49 Zalaegerszegi esperesség. Emellett még az alsólendvai esperességet is a szombathelyi egyházmegyéhez kapcsolták a zágrábi püspökségtől; ld. KARÁCSONYI JÁNOS: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970—1900-ig. Veszprém, 1929. 239. p. A nyúli uradalom két települést, Gecse és Vanyola falvát és környéküket foglalta magában; ld. Helységnévtár, 1994. 28., 44. p. A plébániai és az erődítési alapba történő fizetési kötelezettséget megerősíti Bernáth György 1777. március 17-én, Bécsben kelt levele. Címzettje gr. Eszterházy Ferenc udvari kancellár; vö. VANYÓ, 1986. 301. p. Az 1780-ban felvett vizitációs jegyzőkönyv is megjegyzi a veszprémi parókia bevételeinél a 4000 forintot; ld. Visitatio Canonica, 1780. 134. p. A püspökség uradalmairól 1802-ben készült kimutatás szerint a veszprémi uradalomból 38.813, a karádi uradalomból 38.814, a sümegi uradalomból pedig 44.880 forint bevétel folyt a püspöki pénztárba. Közli: PÁKAY, 1978. 218-244. p. Perényi alábecsülte a bevételeket - elképzelhető, hogy friss egyházmegyei határokra vonatkozó felmérés nem állt rendelkezésére.
