Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 2. szám - PÉTER KATALIN TANULMÁNYAI - Péter Katalin: A papok templomából a gyülekezet templomába vezető út
A pap templomából a gyülekezet templomába vezető út 99 értékes része lett volna a Dózsához fűződő kapcsolatra történő utalás. Másodsorban sokatmondó azért, mert az első feljelentések az 1521-1522- ből maradtak fenn, durván hét évvel a Dózsa vezette felkelés után fogalmazták meg őket, amikor is a mozgalom emléke még a legelevenebben élt a kortársak emlékezetében. Ha a besúgók nem használták az elérhető leghatásosabb fegyvert a „lutheri járvány terjesztői” ellen, akkor feltételezhetjük, hogy a bevádoltak között valóban nem voltak hajdani keresztesek. A parasztháború leverését követően az egyszerű ember taktikát változtatott. A forrásokból úgy tűnik, mintha a parasztság valamiféle közös elhatározásra jutott volna, ami abszurd feltételezés. Mégis számos eset utal arra, hogy a parasztok a nyílt ellenállásról a jobbágyrendszer rejtett lehetőségeinek kihasználására váltottak. Az következett, amit tehetetlen csoportok hétköznapi ellenállásaként írnak le. Nem járt erőszakkal, bár nem nevezném úgy, ahogyan J. C. Scott, a „svejki, brechti botladozás” megnyilvánulásának.9 * Nem következett tudadanságból. Ellenkezőleg, a hatalmi viszonyok invenciózus értelmezéséről, a hatalom működésének pontos ismeretéről tanúskodik. A források olyan emberekről beszélnek, akik az úr—paraszt viszonyrendszer valamennyi nüanszával tisztában vannak. Sárospatak forrásai sok jelentős részletet tárnak fel. Azt mutatják, hogy boüadozó Svejkek helyett olyan emberek éltek a társadalomban, akik gondosan számon tartották a király és rendek, az úr és paraszt egymásrautaltságok sajátságait, emellett jártasak voltak a hatalmas birtokok igazgatási rendjében. Ismereteiket a maguk javára fordították.111 A sok közül egyetlen példát hozok fel, egy Kovách Antal nevű embert, aki aló. századi Sárospatakon volt jobbágy. Karrierje elején telken ült és teljesítette a telek után járó szolgáltatásokat. Majd valahogyan, a körülményeket nem ismerem, megszabadult a telektől. Zsellér lett, méghozzá olyan alacsony szinten, hogy az uradalmi összeírások nem is vették számba. Ebben a helyzetben Bécsig terjedő kereskedelmi vállalkozást alapított. A vállalkozásról azért tudunk, mert amikor Kovách bécsi partnere csődbe került, a királyi kamara megvizsgálta üzleti kapcsolatait, és a vizsgálat dokumentumai fennmaradtak. Ezek szerint egy időben Kovách Antal lehetett a város leggazdagabb embere anélkül, hogy bármit fizetett volna a földesúrnak. Kovách esete nem azért fontos, mintha részleteiben tipikus lenne. Inkább azért, mert a parasztság cselekvésének jellegét mutatja. A parasz9 SCOTT, J.C.: Weapons of the Weak: Everyday Forms of Peasant Resistance. Yale, 1985. Preface XV-XVII. p. i° Ppipr KATALIN: Társadalom és gazdálkodás a kora újkori Sárospatakon. A patakiak csendes ellenállása. In: S~á~ci(1ok, 1997. 4. sz. 809-856. p.
