Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)

2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Végh Ferenc: Az iszlám és a reformáció árnyékában. Keszthely katolikus végvárváros a 17. század második felében

Keszthely katolikus végvárváros a 17. század második felében 97 Működési engedélyük ugyanakkor elvben csak meghatározott időre, rend­szerint egy esztendőre szólt. Hosszúra nyúlt működésük a munkájukkal szembeni megelégedettségen túl arra is következtetni enged, hogy a két egyházközség nem tartozott a keresett papi állások közé. Általánosságban is megállapítható, hogy a plébániák betöltésénél a népesebb és jobban jö­vedelmező hitközségek élére rendszerint felszentelt papok nyertek kine­vezést. Ehhez természetesen az is hozzájárult, hogy az igencsak szerény létminőséget kínáló határvidéki plébániák élére nem mindig akadt jelent­kező.54 A katolikus hívek lelki gondozásának feladata így a világi papságot számban meghaladó licenciátusokra maradt. A licenciátusok számára kiállított megyésfőpásztori felhatalmazás elmaradhatatlan eleme volt a legközelebbi város vagy falu plébánosának felügyeleti jogkörét ill. a részére fenntartott funkciókat taglaló passzus. Következett ez abból, hogy bizonyos funkciók ellátására csak egyházi rendet felvett személy volt jogosult. A települést — miséztetés vagy bete­gek kenetének kiszolgáltatására — bizonyos időközönként vagy hívásra felkereső plébános így személyesen győződhetett meg a licenciátus gond­jaira bízott közösségben uralkodó állapotokról. írásos véleményének függvénye volt a licentia meghosszabbítása is. Okkal feltételezhető, hogy a keszthelyi vártartományhoz sorolt települések plébániái, de talán — a földrajzi közelség révén — az azon kívül eső licenciatúrák esetében is a végvárváros plébánosa élhetett a felügyeleti jogkörrel. Nem feledkezhe­tünk el arról sem, hogy a Balaton-parti város (fekvése és vallási viszonyai okán) mintegy hídfőállást képezett Somogy megye katolikus hitben ma­radt települései felé is.55 Keszthelyi plébánosok A 17. század második felében a veszprémi egyházmegye egyik legna­gyobb katolikus közösségének otthont adó Keszthely plébániájának betöl­tése a nyomasztó paphiány ellenére is érthető okokból mindenkor elsőbb­séget élvezett. A vizsgált ötven esztendőben a Balaton-parti település plé­bánosaként számon tartott tizenegyé) személy működésének évköre közti hiátusok is a feltáró munka adósságait jelzik és nem a kontinuitás hiányára vezethetők vissza. (Melléklet) A lelkipásztorok kifejezetten magas — ám gyaníthatólag így sem végleges - száma mindazonáltal szembetűnő, te­kintve, hogy a fél évszázad alatt a város mindenkori plébánosa átlagban öt esztendőnél rövidebb ideig állt a gondjaira bízott katolikus közösség élén. Egyes évtizedekben (1670-es évek) azonban még ennél is gyakrabban cse­rélődtek a város katolikus közössége élén álló lelkipásztorok, akik közül legkevesebb négyük papi szolgálata esett az évkörön belülre. Borinichics Máté ugyanakkor meglepően hosszú ideig, 1661 és 1673 között juhász, 1921.53. p. Molnár, 2003.139-167. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom