Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy Kornél: Egyházi önállóság kérdése Örményországban: az 506-os és az 555-ös dwini zsinatok tanításai és Khalkédón
42 Egyháztörténeti Szemle VII/1 (2006) vették át mindenféle fenntartás nélkül, mint például all. századi Step’anos Tarönec’i Asolik,20 vagy a 13. századi Kirakós Ganjakec’i21, Step’anos Orbélean,22 és Vardan Vardapet Arewelc’i.23 Jelenleg a velencei mechitarista kongregáció levéltárából került elő egy 9. századi "Evangélium (klasszikus örményül: Awetaran), amelynek kolofonjában az olvasható, hogy Khalkédónt az örmény egyház 555—ben Dwinben megtartott nemzed zsinaton ítélték el a jelenlévő örmény püspökök. Tehát a második dátumot erősíti meg az örmény egyház leválásaként.24 Az idáig említett két bemutatott eseménnyel kapcsolatos források ugyanakkor ellentmondásoktól és következetlenségektől hemzsegnek. Az előbb említett Narratio de rebus Armeniae, illetve a vele párhuzamosan egy időben keletkezett források közvetlenül 555—re hivatkoznak anélkül, hogy megemlítenék az 506-os dwini zsinatot.25 Miközben V. János katholikosz történeti munkájában csak 506-ra hivatkozik, s szerinte az örmény egyház ettől az időponttól kezdve szakított az egyetemes egyházzal.26 így V. János katholikosz teljesen figyelmen kívül hagyta az 555—ös dwini zsinatot, s annak tanításait. A katholikosz műve e tekintetben kissé furcsának is tűnhet, hiszen nyilvánvalóan neki szabad bejárása lehetett az egyházfői levéltárba, ahol tanulmányozhatta volna az örmény egyház korábbi zsinatainak aktáit. III. János katholikosznak tulajdonított 8. századi zsinati listának hitelességét a szakma kétkedéssel fogadta, s inkább egy későbbi ismeretlen szerző koholmányának tartotta.27 Sőt ki is derült, hogy a forrást nem lehet III. János katholikoszhoz kötni, mert amikor 9. század végén összeállították már legalább százötven éve nem élt.28 Ananean kutatásai szerint a zsinati listát valójában az 555—ös a STEP’ANOS ASOLIK TARÖNAC’I: Step’anosi Tarönec’woy Ásol kan patmut’iwn tiezerakan. Sankt-Petersbutg, 1885. (Step’anos Tarönec’i Asolik egyetemes története; továbbiakban: ASOLIK, 1885.) 75-76., 158. p. Kirakós Ganjakec’i: Patmut’iwn Hayoc’. Ed.: MELIK’-ÖHANJANYAN, K. A. Erewan, 1961. (Kirakós Ganjakec’i: Örményország története.) 60-61, 80. p. ÖRBÉLEAN, STEP’ANOS: Patmut’iwn Nahangin Sisakan. Moskva, 1861. (Sisakan tartomány története; továbbiakban: ÖRBÉLEAN, 1861.) 329-334. p. 23 Vardan Arewelc’i, 1862. 84. p.; Asolik, 1885. 82-83. p.; Garhte, 1952.135-140. p. MS Venetik—Surb Lazaru Mxit’arean Miabanut’iwn § 239/222, 81r.—82/v.; ANANEAN, 1957— 1958. 112-113. p.; Garsoian, 1996. 101. p. 25 GAR1TTF, 1952.109. p. 26 DRASXANAKERTAC’I, 1912. 59-62. p.; MAKSOUDIAN, 1987. 22, 46-47, 90. p.; VARDAN Arewelc’i, 1862. 88. p.; Mahé, 1993.495-496. p. Anec’I, SAMUEL: Hawakmunk’ i groc’ patmagrac’. Valarsapat, 1893. ^Történeti feljegyzések gyűjteménye; továbbiakban: ANEC’I, 1893.) 274-275. p.; MAHÉ, 1993. 499. p. TÉR-MKRTIC’EAN, K.: Hayoc’ Ekelecwoy patmut’iwn. Valarsapat, 1908. (Az örmény egyház története.) 67—72. p.; ÖRMANEAN, M: Azgapatum. Vol. I. Konstandinupolis, 1912. (Nemzettörténet) 825-826., 830. col.; KOGEAN, S.: Hayoc’ ekelec’in patmut’iwn minc’ew P’lorentean zolové. Péyrut’, 1961. (Az örmény egyház története a firenzei zsinatig; továbbiakban: KOGEAN, 1961.) 266-267, 279. p.; MESROP VARDAPET: Patmut’iwn Hay Ekelec’iin. Péyrut’, 1957. (Az örmény egyház története; továbbiakban: MESROP, 1957.) 89-90., 106-109. p.; ÖRMANEAN, M: Hayoc’ ekelec’in. Erewan, 1993. (Az örmény egyház; továbbiakban: ÖRMANEAN, 1993.) 56-58., 252. p. Az eredeti kiadás 1911-ben jelent meg Konstantinápolyban. Jómagam az 1993—as erewani reprint kiadást használtam.; MAHÉ, 1993. 497. p.
