Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 2. szám - PÉTER KATALIN TANULMÁNYAI - Péter Katalin: Tolerancia és intolerancia a 16. századi Magyarországon
Toleranda és intoleranda aló. századi Magyarországon 81 országaikban használják fel. Továbbá, mivel a királyi udvar Bécsben székelt, ott volt az uralkodók távollétének állandó problémája. Az országgyűlések sok bonyolult adótörvényt hoztak, szabályozták, kinek, mikor, hogyan kell harcba szállnia, kinek kell katonákat küldenie. Vizsgálták a királyok birtokadományait, jóllehet a rendeknek semmilyen joguk nem volt bennük. A felségárulás ítéletét sem mondhatták ki, de gyakran indítottak akciókat jogosultságaik kiterjesztésére. A vallásüldözés azonban soha nem jelent meg a rendek panaszai között, és a vallásügy nem merült föl a rendek tárgyalásain. Azt lehetne mondani, hogy a vallásügy nem vált a király és a rendek közötti vita tárgyává, mert nem volt értelme az egyházi tulajdon szekulari- zálásának. Mohácsnál majdnem az egész püspöki kar elesett; a katolikus egyház birtokait a király és az urak egyszerűen eltulajdonították. A királyok szeszélyes híveik lekötelezésére használták az egyházi birtokokat, következésképpen egyáltalán nem törekedtek a római katolikus egyház birtokjogának visszaállítására. A 16. század katolikus királyai annyi katolikus egyházi birtokot osztottak ki világi támogatóik között, hogy az ellen- reformáció idején évtizedekig tartott, míg a katolikus egyház vissza tudta legalább egy részüket szerezni.19 A római katolikus egyház középkori gazdagsága azonban soha többé nem áll helyre. Ilyen okokból tekintették aló. századi Magyarországon a vallást magánügynek. Ezért olyan jellegzetes Petényi tárgyalása vallásgyakorlásának szabadságáról. Magának követelte a szabadságot, nem az uraknak vagy bárki másnak általában. Ferdinand pedig úgy reagált, ahogyan várható volt. Gazdagon megajándékozta Perényit, amikor átállt hozzá. I. Ferdinánd és 16. századi utódai szemében a vallásgyakorlat nem volt közügy. Más volt a helyzet annak idején az 1520-as években, amikor az evangéliumi tanítások elérték Magyarországot. Az első törvény, amit az új vallás ellen hoztak 1523-ban, a király kötelességévé tette a lutheránusok és védelmezőik elleni fellépést.20 Bonyolult helyzet volt, mert a kisnemesség gyűlöletét Mária királyné udvaroncai szították, de II. Lajos engedett a törvénynek. Több pápai követ nyomására járt el; Rómát Mária királyné lutheránus szimpátiái felkavarták. A drámai változás a királyok vallásügyi magatartásában azután következett be, hogy a fiatal király, II. Lajos 1526- ban elesett, és a változást jól mutatják az 1548-as országgyűlés eseményei. A Tridenti Zsinat hatása alatt sok törvényt hoztak a katolikus egyház reformjáról. Elvetettek viszont egyet a lutheránusok elleni megtorlásról. Csak a nem lutheránus protestánsok elmarasztalását foglalták törvénybe.21 A szavazatok arányai jól mutatják, hogy a rendek vagy protestánsnak te10 Pázmány Péter esztergomi érsek volt a visszaszerzési törekvések egyik legeredményesebb képviselője. 20 1523/54. te. 21 1548/11. te.
