Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 2. szám - PÉTER KATALIN TANULMÁNYAI - Péter Katalin: A jezsuiták működésének első szakasza Sárospatakon
A jezsuiták működésének első szakasza Sárospatakon 35 szentelték be újra katolikus szertartás szerint.20 2. A térítő földesúri ellenreformáció A református templom jezsuita kézre kerüléséhez vezető események során legfeltűnőbb Báthory Zsófia tiltakozása volt akkor, amikor — eredményes ostrom után — Starhemberg a templomot elfoglalta. Mivel református templom felett csaptak össze, talán még az a magyarázat is kísért, miszerint a fejedelemasszony a protestáns vallásgyakorlat szabadságáért állt volna ki. A tett mögött azonban bizonyosan nem a reformátusok iránti rokonszenv vagy a protestáns istentisztelet megőrzésének szándéka lappangott. Értelmetlenség lenne ilyet a frissen rekatolizált Báthory Zsófiáról feltételezni. Volt benne viszont valószínűleg valami abból a dühből, amit a Rákóczi birtokokra befogadott császári őrségek magatartásán érzett. A katonaság ugyanis nemcsak a birtokok népét terhelte kilengéseivel annyira, hogy a megyének kellett beavatkoznia, de a fejedelmi családot is kitúrta volna, ha hagyják. 1671 áprilisában Báthory Zsófiáék az Udvari Kamarától szereztek végzést arról, hogy az őrség Ecseden és Sárospatakon kiüríti lakosztályukat.21 A pataki templom ostrománál azonban nem egyszerűen katonai garázdálkodásról volt szó. Ehelyett a templom elvételével Starhemberg a Rákóczi família kegyúri jogát vagy — ha úgy tetszik — birtokjogát sértette meg. Ez világos a helyzetből, de kitűnik Báthory Zsófiának a tokaji kapitány előtt használt érvéből is. A templomot őfelségétől a királytól kapta — üzente a jezsuitával.22 Lévén, hogy a pataki templom akkor már köztudomásúlag sok nemzedék életében állt a főtéren és nyilvánvalóan nem I. Lipót adományából használták a reformátusok, a fejedelemasszony üzenete lényegében a birtokra vonatkozott. O is megszerezte Patakot, ahogyan a 17. század eleje óta minden özvegy vagy örökös új zálogösszeg fejében új adománylevelet kapott a sárospataki uradalomról. Megszerezte vele a pataki templom feletti kegyuraságot is, mert a patronátus hazai felfogása szerint a kegyura- ság a föld birtoklásával járt együtt. Ez azt jelentette, hogy az úr uradalmán valamennyi templom felett mintegy természetesen gyakorolta a kegyúri jogokat és kötelességeket.23 Starhemberg tehát az ostrommal valóban királyi adományt sértett meg. Báthory' Zsófia pedig előbb nem tudta jogát megvédeni; a templomot nemcsak elvették, de eredeti rendeltetésére alkalmatlanná is tették. Utóbb 20 Pro annuis. 69. p. 21 Magyar Országos Levéltár, NRA 763/26.; NRA 763/28. sz. 22 Ld. 14. jegyz. 2* Ez a középkor óta következetes felfogás ellenkezett a Magyarországtól nyugatra rendszerint követett gyakorlattal. KOLLÁNYI FERENC. A magán kegyúri jog hazánkban. Bp., 1906. 13-15. p. Megmaradt azonban a reformáció után is, bár a katolikus egyház részéről éppen a 17. század közepe táján vitatták erősen.
