Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)

2006 / 2. szám - PÉTER KATALIN TANULMÁNYAI - Péter Katalin: Drabik Miklós, a lehotkai próféta

Drabik Miklós, a lehotkai próféta

15

politikai kombinációk központi alakja. Bátyja, II. Rákóczi György csak az erdélyi fejedelemségben követte az apjukat, a Habsburgok ellen politizálok reményei azonban, hiába voltak nagyobb hatalom tényleges eszközei az ő kezén, egyelőre nem feléje fordultak. II. Rákóczi György csak Zsig- mond után következett, a valóságban éppen úgy, mint Drabik látomásaiban.

Váltásukban azonban furcsa zavar támadt: Zsigmond egy ideig még halála után is megtartotta helyét a víziókban. Ha Drabik a fejedelmi családhoz közel állóktól nyerte volna a nagypolitikáról szóló értesüléseit, tudnia kellett volna Zsigmond haláláról. Nem terjeszti éppen a mélységes gyász napjaiban a fiatalabb Rákóczi királyságát ígérő jelenése jövendölését. A hallucinációk természete megengedi ugyan a víziók ilyen késlekedő tévedését, Drabik egészségi állapota azonban nem feltételez ekkora melléfogást. Úgy látszik tehát, hogy másokkal szokott a Habsburg-ház hatalmának hamarosan bekövetkező összeomlásáról, az erdélyi fejedelmi család isteni hivatásáról beszélgetni. Partnerei közül első helyre a gyülekezet tagjai kívánkoznak, akik között, igaz, kicsit kitaszítottan, a furcsák megbé- lycgzettségével, napjai jelentős részét leélte. Akármilyen különcnek, isteni megszállottságában félelmetesnek, vág)' talán megmosolyogtatónak tartották is azonban, egy Lehotka-méretű faluban nem kerülhették el. Nem is valószínű egyébként, hogy sokan távol akarták volna tartani magukat Drabiktól, hiszen szükségük volt rá.

A cseh testvér-gyülekezetet itt a lednicei uradalomban is, másutt is, mint iparosokat telepítették. Otthon is ilyen tevékenységet folytattak, és mivel felekezetűk tanításai szerint a kötelességteljesítésre koncentrált szigorú életmódjuk volt, közismerten kiváló termékeket állítottak elő. A földesurak a költséges és a háborúk viszonyai között bizonytalan importot takarították meg a befogadásukkal. A vallásuk miatt száműzöttek így jó néhány nagyon is evilági gazdagodásra törekvő uradalom gazdálkodását változtatták meg a túlvilágra tekintő szorgalmasságukkal. A lehotkaiak posztót termeltek, közepesen durva, a mezővárosi polgárság köreiben közkedvelt anyagot állítottak elő. Ebből a településkor kötött szerződésben meghatározott mennyiséget kellett az urasági szervekhez beszolgáltatniuk, a többit szabadon értékesíthették. És nyilván tették is, ha volt, aki a vásározás nem kevéssé kockázatos feladatára vállalkozott.

Nem ismerjük a cseh testvér iparosok gazdasági tevékenységének technikai részleteit, fogalmunk sincsen róla, hogy kereskedőik hogyan jártak el. Vajon megbízottak voltak-e vagy a termékeket társaiktól felvásárolva a haszonnal szabadon rendelkeztek. Közösségi életmódjuk ismeretében az első lehetőség látszik valószínűnek; alighanem a többiek bizalmának letéteményeseiként utaztak a kereskedők, és utólag számoltak el a portéka árával. Talán ezért is került Dtrabik a közösség termékeinek eladói közé: mint papot megbízhatónak tartották.

Rejtély, miért robbant ki mégis botrány a kereskedése körül. Tény