Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 2. szám - PÉTER KATALIN TANULMÁNYAI - Péter Katalin: Drabik Miklós, a lehotkai próféta
8 Egyháztörténeti Szemle VII/2 (2006) Drabikot maga elé engedte, már lezárultak a Ferdinánddal kötött béke alkudozásai — anélkül, hogy' magyar királyságnak lehetősége akár csak szóba is jött volna. Rákóczinak területi engedményekkel és a királyi országrészen élő protestánsok jogainak kiterjesztésével kellett megelégednie. Meg kifejezetten a családjának sikerült birtokokat szereznie. I. Rákóczi György támadása és távolról sem hosszú életű hadjárata azonban óriási vihart kavart. Közvetlen vívmányai súlyához képest aránytalan rémületet keltett az ellenfél táborában, s az itteni Habsburg uralom ideológiai alapvetésének átgondolására, újraértelmezésére késztette az uralkodóház híveit. Ahogy a magyarországi Habsburg uralom eszmei támogatását most újra felépítették, a fejedelem háborújának kortársai már nem királyságuk örökletességére hivatkoztak, nem az 1547. évi törvényre. Pázmányék még azt citálták, mert az 5. § azt a szöveget tartalmazza, hogy „az ország karai és rendei nem csak őfelségének, hanem utódainak is uralma és hatalma alá adták magukat minden időre”. Igaz, a törvénycikk tulajdonképpen azt kéri, hogy a trónörökös Magyarországon lakjék, de mivel az idézett félmondat benne olvasható, gyakran szerepelt a 16-17. század fordulóján Habsburg párton politizálok érvelésében. A század elején értelmesnek tűnő hivatkozás akusztikája azonban néhány évtized alatt megváltozott. Már Bethlen Gábor magyar királlyá választása figyelmeztetett, valamint a mieinkkel párhuzamos csehországi események, később a Portugáliában és Katalóniában zajlott mozgalmak, végül pedig I. Rákóczi Györgyé: az öröklődés régóta „örök” törvényei megváltoztathatók, ajánlatos időt állóbb hivatkozási alapokat felkutatni. A karok és rendek saját elhatározása helyébe így lépett Isten akarata. A magyarországi Habsburg uralom ideológusai a század közepén már az apostol-királyság gondolatának felelevenítésével, az angyalok intésére Szt. Istvánnak küldött korona körüli legendák feltámasztásával tudatosították: az ország trónján az Isten akaratából nekünk rendelt uralkodó ül. A szent koronával királlyá tett, hatalmat Istentől nyert Habsburgok uralmának propagandájával szemben hallatlanul merész a Drabik szakolcai megjelenésében felvillanó gondolat. Az apostol-királyság fikciójára építő ideológiák összefüggésében kihívás az Istentől küldött próféta kenetével megszentelt királyság ötlete. Isten felkentje, Rákóczi György az ország trónján ülő III. Ferdinánd apostol-király földöntúli hatalomtól támogatott ellentéte lett volna. Persze, csak akkor, ha előkerül az olaj. Enélkül viszont Drabik még Istentől-küldöttségét sem tudta bizonyítani. Csüggedten tért haza. Próféta Lehotkán Nem kellett messzire utaznia; már több mint tizenöt esztendeje a Rákócziak lednicei uradalmához tartozó Lehotkán élt, Trencsén megyében. Alighanem közvetlenül az 1628-as császári pátens után települt ide
