Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 1. szám - RECENZIÓK - Rajki Zoltán: Keskeny utak. Tanulmányok a Magyarországi Metodista Egyház történetéről
206 Egyháztörténeti Szemle VII/1 (2006) egyházak számára. A felekezet (vagy tagjai) részt vett(ek) az antialkoholista Kékkereszt Egyesület munkájában, a fiatal férfiak és nők számára otthont működtettek. Arvaházat és öregotthont alapítottak, jogsegély szolgálatot létesítettek. A romamisszió pedig szociális jelleggel is rendelkezett. A kommunizmus éveiben — korlátozott lehetőségeknek megfelelően — folytatták ez irányú tevékenységüket. A folyamatosan táguló lehetőségekkel éltek és a rendszerváltást követően ismét több intézményt működtettek. Csernák István szuperintendens zárótanulmánya a mai magyarországi metodizmus helyzetét, misszióját mutatja be olvasói számára. A kötet erénye, hogy a benne található tanulmányokból megismerhetjük a metodista gyülekezeti gyakorlatot, benne szervezeti életének alakulását és missziójának legfontosabb ágazatait. Nem csupán adatokat közöl, hanem jellemrajzokkal, közbeiktatott forrásidézetekkel közelebb hozza hozzánk a korszak vezetőit, lelkészeit, esedeg gyülekezeti tagjait. A könyv a felekezet konfliktusairól, belső problémáiról sem hallgat. Tárgyilagosan, szükség esetén önkritikusan, de megértőén tárgyalja a kényesebb kérdéseket, feltárva az ok-okozati összefüggéseket. A könyv stílusa olvasmányos és metodista közösséghez nem tartozó számára is érthető. Forrás-gazdag. Erőssége, hogy a felekezet történetét mindvégig a korszak politikai-, (egyház) történeti életébe gondosan beillesztve tárgyalja. További kutatások irányát jelentené, ha a metodista felekezet belső életét összevetnénk más történelmi kisegyházak életével. A hasonlóságok és a különbségek vizsgálata érdekes eredményekhez vezethetne. A könyv alapját forrásgazdagsága képezi. A szerzők egyaránt támaszkodtak a Magyarországi Metodista Egyház Levéltárának folyóirat és dokumentum anyagára, valamint a Magyar Országos Levéltárban, az Állami Egyházügyi Hivatalban fellelhető iratokra. A további kutatásokhoz — amire a szerzők ígéretet tesznek — nélkülözhetetlenek az AEH szigorúan titkos anyagainak, valamint a pártdokumentumoknak az áttekintése. Talán érdemes volna néhány megyei levéltárat is felkeresni. Az oral historyban is számtalan lehetőségét találhatunk. Segíti a metodizmus iránt érdeklődőket azáltal, hogy bibliográfiájában feltünteti nem csupán a magyar, hanem a legfontosabb metodizmussal kapcsolatos szakirodalmat. A könyv értékét növeli a függelékben található gazdag segédanyag, mint a magyarországi metodizmus terjedését bemutató négy térkép, archontológia, kronológia, valamint a személy- és helységnévmutató. A könyv tehát hasznos olvasmány a 19—20. századi magyar egyháztörténelem iránt érdeklődőknek. Különösen azoknak, akik a magyarországi kisegyházakat szeretnék jobban megismerni. (Rajki Zoltán)
