Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tengely Adrienn: A keresztény politikai erők felkészülése az elmaradt 1919. áprilisi választásokra
A keres2tény politikai erők felkészülése az elmaradt 1919. áprilisi választásokra 161 Károly belépéséről is a Károlyi-kormányba.16 A párton belül az eddig háttérbe szorított kereszténydemokrata eszmeiségű személyek - Giesswein Sándor, Persián Ádám, Túri Béla, Vass József, Szmrecsányi György, Ernszt Sándor — kerültek előtérbe és november 20-án egy ennek az irányzatnak megfelelő új pártprogramot fogadtak el az 1918. februári helyett.17 A protestánsok helyzete azonban jóval problémásabb volt, mivel ők nem rendelkeztek ilyen párttal. Előttük az alábbi különböző lehetőségek kínálkoztak a választásokon a szociáldemokráciával szemben: 1. Csadakozás a Keresztényszociális Párthoz 2. Közös keresztény koncentráció 3. Külön protestáns párt alakítása 4. Valamelyik másik polgári, a vallási értékeket védő pártra való szavazás Nézzük meg részletesen ezeket a lehetőségeket, illetve hogy mi valósult meg belőlük! A protestánsok a Keresztényszociális Párthoz való csadakozásának kívánalma mind katolikus, mind protestáns oldalról felmerült egyesek részéről. A református vallású ifj. Gonda Béla a Magyar Kultúra hasábjain feltédenül szükségesnek tartotta, hogy a Keresztényszociális Párt — melynek jut szerinte „Magyarországon mindenekfelett és mindenekelőtt [...] a feladat, hogy a tömeget a helyes útra irányítsa” - mögé felsorakozzanak a protestánsok is, teljesen egyenlő jogokkal a katolikusokkal.18 Ugyanezt hangoztatja Nyisztor Béla is a Szatmári Hírlap lapjain, csak azzal a különbséggel, hogy ő már nemcsak a keresztény tömegeket, hanem mindenkit, aki „pozitív istenhit alapján áll”, vagyis az izraelitákat is a pártba hívja, mivel az ellenséges áramlatok minden vallást veszélyeztetnek.19 Megjegyzem, ez az egyeden forrásunk időszakunkból, amikor valamiféle politikai együttműködésről van szó az izraelitákkal, minden más elképzelés csak a különböző keresztény felekezetek összefogását szerette volna látni. A felhívásoknak volt is foganatja, 1919. január 20-án Budapesten, a Deák téri evangélikus iskola dísztermében egy gyűlést tartottak, amelyen a Keresztényszociális Párt protestáns tagjai demonstrálták ünnepélyesen a párthoz való tartozásukat.20 Miért csadakoztak egyes protestánsok a nyilvánvalóan katolikus vezetésű Keresztényszociális Párthoz? Mert — ahogy a párt protestáns tagjainak hittestvéreikhez intézett március 15-i szózata mondja — olyan pártot akarnak, amely a szociális szellemtől van áthatva, a keresztény világnézet alapján áll és a „magyar faj” szellemi és gazdasági érvényesüléséért száll GERGELY, 1977. 85-87. p.; BATTHYÁNY TIVADAR: Beszámolóm. II. köt. Bp., é.n. (továbbiakban: Batthyány II.) 43., 80-82. p. 17 Gergely, 1977. 88. p. Magyar Kultúra, 1919. január 20. 4-5. p. 19 Szatmári Hírlap, 1919. január 30. 1. p. 20 Alkotmány, 1919. január 21. 1., 4. p.
