Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fekete Sándor: Gróf Apponyi Albert egyházpolitikai nézetei
Gróf Apponyi Albert egyházpolitikai nézetei 157 ból történő vallási csereberélés következtében úgy a házassági kötelék, mint a vallás szabadságát, komolyságát megbolygatják.”21 A kötelező polgári házasság bevezetésével azonban nem ért egyet, ismét a körülmények és az időpont miatt.22 Az állam és az egyházak közötti küzdelem végeredményének tekinti, amely azonban Magyarországon nem játszódott le. Problémát jelent számára az anyakönyvvezető személye is, amelyre a reformjavaslat nem ad konkrét választ, ezért úgy véli: „Az állami anyakönyvezési feladatot csak a hivatalos szervezetnek kereteiben lehet megoldani, s ha a hivatalos szervezet erre nem alkalmas, várni kell ez intézmény behozatalával mindaddig, míg a hivatalos szervezetet alkalmassá tettük. Minden kísérlet, mely ezt megelőzőleg akarja az intézményt behozni, kudarczra, a jogi élet legnagyobb és legveszedelmesebb bizonytalanságára és megbontására vezet.”23 A megfelelő időpontot a közigazgatási reform végrehajtása utánra teszi, mert szerinte nincs értelme erre az átmeneti időszakra átmeneti anyakönyvvezetőket alkalmazni; a reform után úgyis a közigazgatásból fognak kikerülni.24 Ez már csak azért is indokoltnak tűnik, mert a magyar nép nehezen barátkozik meg egy új intézménnyel — főleg, ha az átmenetinek bizonyul. A katolikus és protestáns egyházak számára kárpótlást tartana helyesnek az anyakönywezetés miatt kieső bevételek fedezésére, ugyanis Apponyi csak úgy tartja elképzelhetőnek a kötelező polgári házasság bevezetését, ha az egyházi házasságkötés ingyenessé válik. Ellenkező esetben továbbra is fennmaradnának a két egyház közötti — vagyoni — különbségek. Apponyinak a felekezetnélküliségről kialakult nézeteit röviden úgy foglalhatnám össze, hogy bár lelkiismereti szabadsága megengedi ezen álláspont kialakítását is, mégis veszélyesnek tartja azt az átlagember számára: míg a filozófiai műveltséggel rendelkező emberek meggyőződésből jutnak erre az álláspontra, addig a kevésbé művelt tömegeknél „következményeiben f...] az erkölcsi világrendtől való teljes elszakadást fogja jelenteni.”25 Emellett azért sem fér össze a magyar nemzettel — véli —, mert történelmünk és életünk az államalapítás óta összekapcsolódik az egyházzal. Apponyi, 1896. 356. p. A házassági jogról szóló beszédét 1894. február 20-án mondta el a képviselőházban. Az egyházpolitikai reformjavaslatok közül ezt tárgyalta a Ház először. E napirendi pont kapcsán fejti ki részletesen az állami anyakönyvekről szóló álláspontját is. GRÓF APPONYI Albert: A házassági jog. In: Gróf Apponyi Albert beszédei. 2. köt. Bp., 1896. 446. p. GRÓF Apponyi Albert: Az állami anyakönyvek. In: Gróf Apponyi Albert beszédei. 2. köt. Bp., 1896. 586-590. p. GRÓF APPONYI Albert: A vallás szabad gyakorlata. In: Gróf Apponyi Albert beszédei. 2. köt. Bp., 1896. 639. p.
