Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fekete Sándor: Gróf Apponyi Albert egyházpolitikai nézetei
Gróf Apponyi Albert egyházpolitikai nézetei Fekete Sándor A pponyinak 1872-es törvényhozásba való bekerülése egyházpolitikai kérdésként is felfogható: jelesül apja egyházpolitikai nézeteinek következményeként. Az 1870-es Vatikáni Zsinat eredményeinek Magyarországon való kihirdetését a magyar kormány a placetum regium eszközével akarta megakadályozni, ezért megtiltotta a püspököknek a pápai csalhatadanság hivatalos kihirdetését.1 Egy másik problémát a felekezeti iskolák közösségi iskolákká való átalakításának kísérlete jelentette, amelynek következtében felmerült a katolikus érdekek törvényhozásban való védelme, vagyis a pártalapítás lehetősége. Bár a konzervatív politikusok és a püspökök közötti tanácskozások végeredményeként megállapítást nyert, hogy pillanatnyilag nincs értelme ennek a lépésnek, mivel nincs szükség katolikus pártra. Apponyi György más véleményen volt. Pest megye szentendrei kerületében jelöltette fiát, s nem kevés pénzt áldozott a pártalapításra.2 Mivel az idősebb Apponyi végül rájött arra, hogy a katolikus érdekek védelmére nem feltétlenül kell pártot létrehozni, megelégedett azzal is, hogy néhány Deák-párti kerületben megbízható jelöltet állítsanak. Ennek következtében Apponyi Albert felvételt nyert a pártba, s bekerült az országgyűlésbe. Apponyi saját egyházpolitikai nézeteit a Szapáry-kormány idején, az egyházpolitikai érában fejtette ki részletesen. Ennek bemutatása előtt azonban szükségesnek tartom az alapok — vallásos neveltetés, domináns egyházfők - felvázolását, amelyek meghatározták a vallásról alkotott nézeteit. Ezután a kiegyezést követő időszak főbb egyházügyi kérdéseinek érintésével juthatunk el az 1890-es évekhez. A gróf születésétől fogva katolikus hitben nevelkedett. „A szülői házból még egy útravalót vittem magammal az életbe — írta — s ez volt a legnagyobb ajándék, amit onnan kaptam. Szüleim házában a katolikus hiten Ezzel az volt a probléma, hogy a zsinat határozatait a hírlapokból bárki megismerhette illetve a Rómában történt kihirdetés következtében a hívőkre nézve egyébként is kötelezővé vált. Apponyinak a szentendrei kerületben való jelöltetése azért nem bizonyult jó választásnak, mert hamar kiderült, hogy ott egyrészt a pártalapításnak nincs talaja, másrészt az erős baloldallal csak egy Deák-párti jelölt veheti fel a küzdelmet. GRÓF APPONYI ALBERT: Emlékirataim. Ötven év. Ifjúkorom — huszonöt év ellenzékben. 1. köt. Bp., 1926. (továbbiakban: APPONYI, 1926.) 60-62. p.
