Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)

2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kunt Gergely: Töredékek a diósgyőri orthodox izraelita hitközség történetéből

150 Egyháztörténeti Szemle VII/1 (2006) dalról már nem a két vésett sáv, hanem oszlopok határolják — bár egyelőre ezek nem emelkednek ki a sír síkjából. A későbbiekben ezek az oszlopok és a fölső félkörívet határoló, s a törzset a félkörívtől elválasztó vonal plasztikus lesz, és egyre inkább kiemelkedik a sír eredeti síkjából. Sokszor a héber szöveg csak azokon a helyeken látható valamennyire, ahol ezen peremek megvédték a sír felületét a természeti hatásoktól. Az obelis^kek azok a sírkövek, amelyek közül a legtöbbet találhatunk a sírkertben. A legkorábbi kb. 100-130 cm magas. A későbbiek, melyeket az obeliszk állítás reneszánszának idején — a 19. század 80-90-es éveiben és a 20. század első negyedében — állítottak, már sokkal magasabbak, kb. 170- 200 cm-k. A temetőben található egy olyan obeliszk is, melyet minden va­lószínűséggel e nagy „divat” — mely minden felekezet temetőjére kihatott — előtt állítottak. Méreteit tekintve jóval kisebb későbbi társainál. Anyagát tekintve is más, mivel nem kőből készítették, hanem talán műkőből, melybe belevésték a szöveget. Egy körbe foglalva a szövegtől itt is elvá­lasztották e két jelet, az „itt van elrejtve” rövidítést, mely az obeliszk or­mán található. Az elhunytra utaló szöveget pedig egy, az obeliszk fölfelé való keskenyedését követő téglalap formájú keretbe foglalták, melynek sarkai félkörként vannak lekerekítve. E korai típus még csak kizárólag hé­ber szöveget tartalmaz. A későbbi obelis^kek anyagukat tekintve gránit és fekete márvány, a temető anyagában legértékesebb darabjai. Közülük sok már nincsen meg, többeket pedig ledöntöttek. A felülnézet szerint ezen emlékoszlopoknak két nagy csoportját tudtam megkülönböztetni. így ta­lálhatunk olyanokat, melyek felülnézete négyzet alakú. Ezek nagyobbak, több kőből áll a talapzatuk, s egy kőből van kifaragva az a rész, mely a fel­iratokat tartalmazza. Magasságuk többnyire két méter, bár vannak valami­vel alacsonyabbak is. Az ilyen típusú sírköveken az első magyar nyelvű feliratok (név, halálozási évszám, életkor) kezdetben általában csak az alapkövön jelennek meg, s magát az obeliszket alkotó kövön sokáig a hé­ber felirat marad az uralkodó, csak később terjed el a magyar. A másik típusba tartoznak azok, melyeknek a felülnézeti alaprajza nem négyzet, hanem téglalap formájú. Ezek kisebbek is, kb.140-160 cm- esek. Az obelis^kek mérete utalhat arra, hogy az, akinek emléket álh't, a kö­zösség életében milyen jelentős szerepet töltött be, vonatkozhat arra, hogy az illető milyen kort ért meg. A temetőben fellelhető egyetlen kobanita kézmotívum is egy obeliszken található, mely sajnos szinte alig kivehető. A sírkövek következő típusát azok alkotják, melyeknek teteje félkör­íves peremmel szegélyezett. Ugyancsak e csoportba sorolhatók azon sír­kövek, melyeknél a félkörív mellet két negyed kör található, a félkör két oldalán. A félkörív által alkotott peremben mindig megtalálható a fűzfa szimbólum-motívum, mellette a két jel, melyből oly sok van a temetőben. A félkörívet két oszlop tartja kétoldalt. E két oszlop fogja közre a héber feliratot. Az oszlopok alatt található a sima alapkő, melyen a magyar fel­

Next

/
Oldalképek
Tartalom