Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sas Péter: Egy reneszánsz lelkületű főpap, dr. Hirschler József pápai prelátus
Egy reneszánsz lelkületű főpap, dr. Hirschler József pápai prelátus 129 engedett az istenháza ünnepi hangulatába jól illeszkedő színes ólomüveg ablakoknak. A templomtorony elhanyagolt, nyitott átjáróját fűthető kápolnává alakíttatta át, ahová Fadrusz János ihletett Krisztus-szobrát helyezték. A torony óraszerkezete magasságában kialakított erkélyre vasrácsozatot illesztettek, amelyet így toronyzene helyszínére-is alkalmassá tettek. Az első világháború áldozatául esett harangok helyébe újakat öntetett. A Szentírás szavait idézve, az Isten házáért való buzgóság őt valóban nagy tettekre inspirálta. Egyházi szervezőereje alakíttatta meg a Kisebb-, a Nagyobb- és a Hölgykongregáció mellett a Férfikongregációt is. Iskolaügyi téren is maradandó eredményeket ért el. „A templom legerősebb vára az egyházi iskola” — mondogatta. 1906-ban az egyházközség anyagiak hiányában kénytelen volt beszüntetni a még 1823-ban, az Erdélyi Nemes Jóltevő Asszonyi Egyesület által alapított Szegények Dolgozó Intézetéből kifejlődött Auguszteum iskoláját. Hirschler József ezt nem nézhette tétlenül. Csekélynek mondható anyagi háttér mellett mégiscsak megteremtette a Monostori út és a Bem utca összeszögelésénél a szegények modern iskolaépületét, az új Auguszteumot. Már akkor felmerült benne egy modern középiskola — a későbbi Marianum — létesítésének gondolata. Amíg dédelgetett tervét megvalósíthatta, addig is befejeztette a plébánia épületének bővítését, befejeztette az Unió utcai lakóépületet, majd az angol kertváros - a Cottage — mintájára felépíttette a Sétatér mellett ma is látható, nyolc modern, elegáns és kényelmes bérpalotát. Az Auguszteum intézeténél elvetett magból nőtt ki Kolozsvár másik részén — a hídelvei városrészben — a Ferenc József úton a katolikus nőnevelés újabb épülete. A Hübner Jenő budapesti építész tervezte épületet Spáda János, helybeli építőmester valósította meg. Kolozsvár első vasbeton épülete a város büszkesége lett. A 120 helyiségből álló iskolakomplexumban négyosztályos elemi, négy párhuzamos osztályú polgári leányiskola, egyéves női kereskedelmi szaktanfolyam, hároméves női felső kereskedelmi iskola, háztartási iskola és a leánygimnázium működött.6 Az ott folyó munka ideális feltételeit a tágas, világos, jól szellőztethető tantermek, a modern központi fűtés, a villanyvilágítás biztosította. A lelki nevelés mellett az ott tanuló leányok testi fejlődésére is gondoltak: tenisz- és korcsolyapályát létesítettek, a park kialakításával kellemes zöld környezetet teremtettek. Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök 1911-ben fényes ünnepség keretében felszentelte a korszerű és elegáns Római Katolikus Leánynevelő-intézetet, a Fehér Madonna nevére keresztelt Marianumot. Alapítója, Hirschler József kanonok-plébános ezekkel a szavakkal adta át az épületet: „Legyen a Marianum temploma sok ártatlan szívnek, iskolája sok derék magyar honleánynak, hű őrszeme, erős vára édes magyar hazánknak, büszkesége városunknak”.7 Az új intézet vezetését átadta a TeMarianum kolozsvári róm. kath. tan- és nevelőintézet internátusi tájékoztatója. Kolozsvár 1911. GYÖNGYÖSSY M. AURÉLIA: Emlékezés a 30 éves Marianumra. In: A Hírnök, 1942. 1. sz. 17. p.
