Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nyikus Norbert: A veszprémi püspökség állapota Bajzáth József püspökségének kezdetén, 1777
A veszprémi püspökség állapota Bajzáth József püspökségének kezdetén 121 10. kérdőpont: Mennyi plébániatemplom áll a városban, birtokol-e mindegyik keresztelő kutat, mennyi társaskáptalan,férfi és női kolostor, testvériség és kórház van> létezik-e zálogház („monspietatisj;53 honnan tudja mindezt? Bernáth György: Egy plébániatemplom van, ez a székesegyház,54 • társaskáptalan nincs, férfi kolostor kettő: egy ferences rendi55 és egy piarista, női kolostor nincs, van iskola, melyet a piaristák működtetnek,56 illetve a Bíró Márton püspök57 által alapított Szentháromság Testvériség.58 • Br. Perényi Imre: A székesegyház az egyetlen plébániatemplom, nincs társaskáptalan, van két férfi kolostor, női viszont nincs, kórház nincs;59 a piaristáknak van egy iskolája, van testvériség, a Szentháromság Testvériség; információim forrása mint fentebb.60 11. kérdőpont: Mekkora kiteijedésű az egész egyházmegye, milyen területeketfoglal magába; honnan tudja mindezt? Bernáth György: Két vármegyét, a veszprémit és a somogyit, illetve részben a zalait foglalja magába.61 * 152 A kegyesség helye, a középkor óta az egyház által, az uzsora elleni védelem céljából felállított 3áloghá kegy tár, közraktár. NAGY, 1845. 238. p. Az önálló plébániatemplomot a török lerombolta és hely szűkében nem építettek újat. így kényszermegoldásként Padányi püspök alatt a katedrális vált plébániatemplommá; Plébániatörténet. 328. p. Az 1780-as vizitáció szerint a székesegyház mint plébániatemplom a püspökség és a káptalan közös tulajdona; ld. Visitatio Canonica, 1780. 128. p. Bajzáth rendezte a plébánia és a székes- egyház viszonyát 1779-ben; vö. ÁDÁM, 1912. 429. p. A ferencesek Üdvözítőről nevezett rendtartományukkal (szalvatoriánusok) működtek egészen 1689-ig, amikor a Szűz Máriáról nevezett rendtartományhoz csatlakozott kolostoruk; P. TAKÁCS J. INCE — PFEIFFER JÁNOS: Szent Ferenc fiai a veszprémi egyházmegyében a 17—18. században I. Pápa-Zalaegerszeg, 2001. 47. p. A városban templomuk 1730 körül, kolostoruk pedig 1776- ban épült; Id. LUKCSICS PÁL - PFEIFFER JÁNOS: A veszprémi püspöki vár a katolikus restauráció korában. Veszprém, 1933. (továbbiakban: LUKCSICS-PFEIFFER, 1933.) 161. p. Jelenlétük nyomát őrzi az 1780-as jegyzőkönyv is: Visitatio Canonica, 1780. 156. p. A piaristák iskolája 1711 óta állt fenn, de saját épületet csak 1745-ben nyert, mely véglegesen 1776-ra készült el. A rendnek volt temploma és rendháza a várban; vö. LUKCSICS-PFEIFFER, 1933.173-174. p. Élt 1696—1762. Veszprémi püspök 1745-1762 között; vö. PFEIFFER, 1987.17. p. „...sub titulo Sanctissimae Trinitatis ab excell fen tissi] mo domino ep[isco]po Martino Biró instituta, quae per totam diaecesim laudabili consvetudine, magnoque populi fidelis fervore frequentatur.” vö. Visitatio Canonica, 1780. 27. p. Egy menhely, árvaház számára Koller püspök vásárolt házat, hozott létre alapítványt 6000 forinttal. Hagyatékában pedig jelentős összeget hagyott az intézményre; vö. Visitatio Canonica, 1780. 152. p; LÁNYI KÁROLY: Magyarföld egyháztörténetei. Pest, 1844. 129. p. A majdani kórház számára is vett földet, ahol a század végén már áll az ún. Lázár-ház, mely csak 1806-ban kezd kimondottan kórházként működni; vö. HOGYA GYÖRGY: A veszprémi kórház története. Veszprém, 1983. 15. p. Mons pietatis nem létezett még a városban, pedig már Padányi püspök felszentelésekor kikötötte a Szentszék, hogy a trienti zsinat szellemében kötelessége lesz felállítani; ld. RITZLER-SEFRIN, 1958. 440. p. Ez azonban nem valósult meg. A káptalani tulajdonok is a felsorolt megyékben oszlottak meg; vö. Visitatio Canonica, 1780. 75. p; ill. Dóka, 1997. 206. p.
