Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nyikus Norbert: A veszprémi püspökség állapota Bajzáth József püspökségének kezdetén, 1777
A veszprémi püspökség állapota Bajzáth József püspökségének kezdetén 119 tam,41 van kripta a katedrálison belül,42 és egy temető a városon kívül, melyet magam láttam.43 Br. Perényi Imre: Úgy tudom, a szentély megfelelően felszerelt szent eszközökkel, továbbá az istentisztelethez és a főpapi teendőkhöz szükséges dolgokkal, van ott kórus, orgona,44 harang harangtoronnyal45 és temető. 7. kérdőpont: Van-e ott szentnek teste, vág) egyéb szent relikviája, hogyan került oda; honnan tudja mindent? Bernáth György: A Szent Keresztnek egy darabja van ott, más relikviákat nem láttam. Br. Perényi Imre: Nemmel válaszolok, úgy tudom csak a Kereszt egy darabját őrzik ott.46 8. kérdőpont: Van-e ott püspöki lak, hol és milyen, milyen távolságra a székesegyháztól, igényel-e felújítást; honnan tudja mindezt? Bernáth György: Ebben az időben a püspöki ház kb. 80 lépésre található a székesegyháztól, ahogy arról saját szememmel meggyőződtem, kívülről és belülről.47 A veszprémi katedrális a 18. század utolsó harmadában szép számmal bírt a főpapi teendőkhöz szükséges szent tárgyakkal; a templomban több oltár kapott helyet; a főoltár - melyet Koller Ignác püspök készíttetett 1769-ben — márványból készült, a többi fából, drágakövekkel ékesítve. Az oldalhajókban lévő két oltár még a Szent István-i időkből való. A templomot karbantartó őrök feladata gondoskodni az Eucharisztiáiól, gyertyákról, olajról, tömjénről, viaszról, az istentisztelethez borról és kenyérről, papi ruhákról, továbbá minden egyéb szükséges felszerelésről; vö. Visitatio Canonica, 1780. 24-26. p. Az ezüst vázákról, papi öltözetekről, egyéb egyházi kincsekről, könyvekről részletes leltár olvasható: Visitatio Canonica, 1780. 30-41. p. 42 A katedrális két kriptájából egyik a reformátusok számára volt fenntartva, ld. Visitatio Canonica, 1780. 29. p. A kriptát gr. Eszterházy Imre püspök létesítette; ld. Plébániatörténet. 336. p. Az 1766-os népösszeírás utca megjelölései között olvashatók: In piatea Temetőhegy, reliquum ad Temetőhegy pertinens. Ezek a jelölések a török után kialakított temetőre vonatkoznak, mely az akkori város szélén feküdt (ahogy a reliquum — hátra maradt rés% szó jelöli), a Szent László kápolnánál; ld. HUNGLER, 1988. 171—172., 179. p. Az 1780. évi vizitáció is megemlékezik erről a temetőről, amikor a város egyéb templomait mutatja be; vö. Visitatio Canonica, 1780. 137. p. A kórust három egyhá% szolga, egy éneklő, kettő javadalmazott, egy orgonista és három másik laikus alkotta. Tevékenységüket az éneklőkanonok felügyelte; vö. Visitatio Canonica, 1780. 106. p, 56. p. 45 A katedrális hat haranggal büszkélkedhetett ekkor, melyek közül a legnagyobb 95 mázsát nyomott. A négy legnagyobbat még gr. Eszterházy Imre püspök készíttette, és a két különálló harangtoronyban szereltette fel azokat; ld. Visitatio Canonica, 1780. 28. p. 46 Az 1780-as vizitáció szerinti öt ezüst úrfelmutató alakú ereklyetartó közül kettőt a főtemplom vett, ezekben a Szent Kereszt darabjait őrizték. A többi három 1777 és 1780 között került oda. A harmadikat Horváth Pál kanonok vásárolta, ebbe helyezték Kupertini Szt. József relikviáit, melyeket Bajzáth adományozott; a további két ereklyetartó is Bajzáthtól való, ezekbe Szt. Lambert és Szt. Orsolya, Szt. Didák és Szt. Julianna, illetve Szt. Fidel püspök maradványait tették. Utóbbiakat a királynőtől kapta az új püspök; ld. Visitatio Canonica, 1780. 43-44. p.; ill. ÁDÁM, 1912.425. p. A mai püspöki palota építését Koller Ignác kezdte meg 1765-ben Fellner Jakab tervei alapján, és 1772- ben költözött az új épületbe. Az építkezés 1773-ban Koller váratlan halála miatt kis időre megtorpant, de hagyatékából 1776-ra sikeresen elkészült. Ennek helyén már állt egy korábbi rezidencia, melyet a török
