Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)

2006 / 1. szám - TANULMÁNY - Szlávik Gábor: Egy elmaradott régió szerepvállalása a kor vallási mozgalmaiban: Közép-Phrygia montanizmusa

Közép-Phrygia montanizmusa

11

mélységesen megvetették őket. A phryg és a rabszolga fogalmát régtől fogva egyfajta szinonimaként alkalmazták az ióniai vagy éppenséggel az aiol görögök szóhasználatában.39 A phrygiai szekta alapítójaként megjelölt Montanos tehát egy jobbára megvetett népcsoport tagjaként kezdte pályafutását, s mint alább majd látni fogjuk, maga is megvetett személynek számított.

(11.5.2.2.) A régió legjelentősebb központjának számító (phrygiai) Apameia,40 a délnyugat-phrygiai Hierapolis és Kolossai, valamint a közelben fekvő, az újszövetségi iratokból ugyancsak ismert Laodikeia41 kivételével az Anatóliai-fennsík nyugati peremén elhelyezkedő Közép-Phrygia meglehetősen szegény, falusias jellegű vidéknek számított.

Gyakori földrengések, a szélsőséges éghajlat által is fokozott éhínségek, és növekvő adók. Állami és vallási elnyomás, s hozzá még: az Imperium Komanumon belüli hatalmi rend időről időre ismétlődő válságperiódusai. Mint utóbb D. H. Williams is joggal állapította meg, ezek a tényezők képezték a Közép-Phrygia montanizmusát is előkészítő khiliasztikus várakozások voltaképpeni hátterét.42 Nyugat-Kis-Ázsiának ebben a jobbára elmaradott, az urbanizációtól csak kevéssé érintett régiójában ugyancsak ezek a tényezők vezettek egy magát prófétának nyilvánító személy, a phryg Montanos fellépéséhez (a kereszténység itteni megjelenését megelőző vallásos tradíciók részbeni érvényesülése mellett).

Vö. Philostrat. vit. Apoll. Vili 7,2. — Asia provincia belső vidékeinek lakóival szemben ugyanez a gúnyos lenézés csendül ki már Cicero a tartomány zsarolással {de repetundis) vádolt volt helytartója L. Valerius Flaccus érdekében mondott beszédéből is: Utrum igitur nostrum est an vestrum hoc vetus proverbium, Phrygem plagis fieri solere meliorem? [*Mi (= a rómaiak) vagy ti (= a görögök) találtátok-e ki azt a régtől való mondást, hogy a phrygiából való embernek csak javára válik, ha megbotozzák?’]: Cic. Pro Flacc. 27,65.

Közhasználatú nevén Apameia Kibótor. Strab. XIII — 629. A nyugat-kisázsiai partvidéktől az Euphratés középső folyásáig vezető ősi hadiút mentén fekvő, a több hasonló nevű várostól való megkülönböztetés végett phrygiamvk. is mondott Apameia már a hellénizmus korában is jelentős kereskedelmi központ volt. Laodikeia mellett a phrygiai térség legjelentősebb polisz., Augustus uralkodásának idején pedig — Ephesos után — Asia provincia jelentőségében második városává emelkedett (Strab. XII 8,13;15 — 576;577-578.). A térség más városai később megkérdőjelezték ezt a helyét. Jelentőségét azonban az Antoninusok korában is megőrizte. A Kr. u. második század elején Dión Chrysostomos Phrygia, Lydia, Karia, illetve Kappadokia, Pamphylia és Pisidia közös piacaként említi a várost, a phrygiai Apameiát egyben jelentős adminisztratív központként {conventus) is jelenítve meg: or. XXXV, 14-15.

A délnyugat-phrygiai Kolossai, valamint a közelében fekvő IModikeia territóriumán legeltetett juh- nyájak különösen finom szálú gyapjút szolgáltattak. Az innen származó gyapjú egyedülállóan kiváló minőségét már Strabón is nagyra értékelte (XII 8,16 — 578). A Kolossaihoz és Hierapolishoz hasonlóan ugyancsak a Maiandros felső folyásánál található Laodikeiát (Kol. IV,13; Apocal. 1,11. és 111,14 skk.) egyebekben Lykos mellettinek is nevezték, a többi hasonló nevű várostól való megkülönböztetés végett, mivel a phrygiai Lykos (ma: (^ürüksu $ai) völgyében feküdt.

„The combination of natural disasters and political/religious oppression - a perceived breakdown in the present order — made conditions ripe for millenial expectations”. D. H. Williams, The Origins of the Montanists Movement: A Sociological Analysis, Religion 19 (1989), 331-351; 338.