Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nyikus Norbert: A veszprémi püspökség állapota Bajzáth József püspökségének kezdetén, 1777
116 Egyháztörténeti Szemle VII/1 (2006) Bernáth György: Veszprém vármegyében található a püspöki székhely, mely a püspökség és a káptalan közös tulajdona,29 kb. 2000 házat birtokol, melyeket leginkább kézművesek és iparosok laknak.30 Br. Perényi Imre: Veszprém vármegyében fekszik a püspöki város, mely kb. 2000 házat foglal magába, ezeket nagyjából 6000 ember lakja,31 fekvése igen jó,32 ebben az időben a püspökség és a káptalan tulajdona. 2. kérdőpont: Van-e székesegyháza a nevezett városnak, kinek van szentelve, milyen az állapota és szerkezete, igényel-e javítást; honnan tudja mindezt? Bernáth György: Van székesegyház Szent Mihály arkangyal titulusa alatt; szentélyének szerkezete gótikus, hajói pedig újabb stílusúak, felújítást nem igényel; a szentély alatti katakombákat saját szememmel láttam.33 Br. Perényi Imre: Van székesegyház Szent Mihály titulusa alatt, felépítése szentélyében gótikus, hajóiban újabb, javítás nem szükséges; mindezt hiteles jelentésből tudom. A város a kezdetektől közös tulajdonuk, a káptalan 1552-ben hagyta el a települést, mielőtt a törökök elfoglalták a várost Az 1630. évi visszarendeződés után szintén közösen birtokolta Veszprémet a püspökséggel; ld. Visitatio Canonica, 1780. 64. p.; DÓKA, 1997.206., 207. p. A helyzet még 1802-ben is változadan a püspökség tulajdonainak összeírása alapján; vö. PAKAY ZSOLT: A veszprémi püspökség uradalmainak összeírása 1802- ből. In: A Veszprém megyei múzeumok közleményei, 13. Szerit: KRALOVÁNSZKY AláN-PALáGYI SYLVIA. Veszprém, 1978. (továbbiakban: PÁKAY, 1978.) 219. p. A határvonalat a Séd patak képezte, ettől északra feküdt a káptalani rész; ld. uő: A veszprémi káptalan a XVIII. században. In: Regnum. Egyháztörténed évkönyv, 1940-1941. Bp., 1941. (továbbiakban: PÁKAY, 1941.) 298. p. A 18. századi összeírások 68-féle foglalkozást állapítanak meg, melyek döntő többsége kézműves-iparos szakma. Ok biztosították a veszprémi ipar jó hírnevét A kézművesek mellett éltek földművesek is. Az 1780- ban Veszprémről készített első színes térkép nagy területű szántóföldeket jelölt a város határában. A térképet Kováts Ferenc, Veszprém vármegye főmérnöke készítette; vö. HUNGLHR JÓZSEF: Veszprém település- története. Veszprém, 1988. (továbbiakban: HUNGLER, 1988.) 173., 176. p.; DÓKA, 1997. 218. p. 1780-ban Veszprém lakossága 6809 keresztény lélek, melynek több mint fele katolikus (a többi kálvinista és lutheránus). 1785-ben a teljes lakosság 7346 fő; ld. Visitatio Canonica, 1780. 130. p.; Magyarország történeti helységnévtára. Veszprém megye. Szerk.: SZASZKÓNÉ SIN ARANKA. Bp., 1994. (továbbiakban: Helységnévtár, 1994.) 106-107. p. A vár meredek sziklára épült egyetlen keskeny emelkedővel, így jól védhető. Előny a víz jelenléte, amelyről a Séd és számos kút tanúskodik. A várost magas, erdős hegyek fogják közre. Hátrány, hogy területét mély völgyek szabdalják, s emiatt nehéz volt a közlekedés; vö. HUNGLER, 1988. 149., 168. p.; ill. KOROMPAY GYÖRGY: Veszprém város településtörténed kialakulása. In: A Veszprém megyei múzeumok közleményei, 8. Szerk.: ÉRI ISTVÁN. Veszprém, 1969. 257. p. Az 1780-as vizitációs jegyzőkönyv szerint, a Szent Mihály arkangyalnak szentelt katedrális karbantartásáról, valamint berendezéseiről őrök gondoskodnak, akik megfelelően ellátják munkájukat, tehát jó állapotban lehetett a székesegyház. A főtemplom a török időkben, majd a kuruc mozgalmak alatt súlyosan sérült, csupán a tornyok és a szentély maradtak meg viszonylagos épségben. Ezeket meghagyva gr. Eszterházy Imre püspök építtette újjá a 18. század húszas éveiben, a korban divatos barokk stílusban. A szentély megőrizte gótikus jellegét. Az altemplomban kialakított katakombát is ó hozta létre; vö. Visitatio Canonica, 1780.14. p, 28. p, 19. p; ÁDÁM IVÁN: A veszprémi székesegyház. Veszprém, 1912. (továbbiakban: ÁDÁM, 1912.) 386. p.
