Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nyikus Norbert: A veszprémi püspökség állapota Bajzáth József püspökségének kezdetén, 1777
114 Egyháztörténeti Szemle VII/1 (2006) * * * A következőkben a püspöki processusok bevezetésben leírt formai sajátosságai alapján szeretném bemutatni a Bajzáth József veszprémi püspökre vonatkozó iratanyagot. Az első oldalon, a szokásoknak megfelelően, egy bevezetést találunk: megtudhatjuk, hogy Mária Terézia utasította Giuseppe Garampi bécsi apostoli nunciust, Montefiascone és Corneto érsekét,19 hogy végezzen kánoni kivizsgálást a pápai előírásoknak megfelelően Bajzáth József ügyében, akit a királynő 1777. február 17-én már kinevezett a veszprémi püspökség élére. Ezt követően a jegyzőkönyv felsorolta a jelölt személyére és az egyházmegyére vonatkozó 13-13 kérdőpontot. Ezekre a két, bizalmas úton beidézett — és a vallomásaik előtt röviden bemutatott (életkor, tisztség) - tanú egyenként válaszolt, majd saját kezűleg hitelesítette a jegyzőkönyvben foglaltakat. Maga az eljárás 1777. március 10-11-én zajlott, hagyományosan a bécsi nunciatúra épületében. Bajzáth első tanúja a 64 éves Bernáth György, az udvari javak kormányzóságának titkára, magyarországi ágense, valamint Zala vármegye táblabíróságának ülnöke.20 A második tanú a 32 éves báró Perényi Imre esztergomi kanonok, a bécsi Pázmáneum igazgatója.21 A tanúvallomások utáni rövid összegzésben olvasható: bizonyíttatott a törvényes származás, a szükséges papi rendek és tanulmányok megléte (a legfontosabb kritériumok). Ezt követi Franciscus Corazza, a nunciatúra kancelláriai jegyzőjének 1777. március 13-án kelt, hitelesítő záradéka, illetve Garampi nuncius nyilatkozata az eljárás törvényes voltáról (március 14.). Minden processus elmaradhatatlan része a püspökjelölt hitesküjét tartalmazó okitat, vagyis IV. Pius pápától elrendelt, a Trienti Zsinat döntéseit magában foglaló hivatalos nyomtatvány a jelölt aláírásával. Emellett csatolták Mária Terézia 1777. február 17-én kelt kinevező okmányának hiteles másolatát, melyből kitűnik Bajzáth addigi pályafutása, kiváló tulajdonságai és érdemei. A kinevezési okirat tartalmazza az egyházmegye fizetési kötelezettségeinek felsorolását is: évi 4-4 ezer forintot a várerődítési alapba, és a plébániák kasszájába kell fizetni a püspökség jövedelmeiből, továbbá évi 2000 forintot a papnövendékek vagy a megöregedett plébáno19 Élt 1725-1792. 1776-tól nuncius Magyarországon és Ausztriában, ugyanebben az évben lesz Montefiascone és Corneto egyházmegyék érseke. Vö. RITZLER, REMIGIUS — SEFRIN, PIRMINUM: Hierarchia Catholica Medii et Recentioris Aevi. Vol. VI. Patavii, 1958. (továbbiakban: RITZLER-SEFRIN, 1958.) 121., 34. p. 20 Kamarai Ágens 1746—1780-ig (eközben a Magyar Kancelláriánál is ténykedett). 1740 és 1780 között kamarai ügyvivő. Vö. FALLENBÜHL ZOLTÁN: A Magyar Kamara tisztviselői a XVIII. században. In: levéltári Közlemények, 1970. 331. p. Mint Zala vármegye táblabíróságának ülnöke nem szerepel a megye archantológiájában: Zala megye archantológiája, 1138—2000. Szerk.: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. 21 Élt 1746-1823. 1776-tól esztergomi kanonok, 1777-ben lesz a Pázmáneum prefektusa; ld. KOLLÁNYI FERENC: Esztergomi kanonokok, 1100-1900. Esztergom, 1900. (továbbiakban: KOLLÁNYI, 1900.) 388. p.
