Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: Egyházi kapcsolatok Pécs és Zágráb között
66 Egyháztörténeti Szemle VI/2 (2005) 4. Brodarics István 1524—1526 között volt pécsi nagyprépost.36 1470 táján született régi szlavóniai nemes családban.37 A család Körös megyében volt birtokos, és nemesi előneveiket is az ott fekvő ősi birtokukról, Pólyámról és Jarossynről vették.38 Két testvére volt: Mátyás és Ilona.39 Pécsett, a székesegyházi iskolában kezdte tanulmányait, majd alkalmasint Ernuszt Zsigmond pécsi püspök (1473—1505) küldte Padovába az egyetemre,40 Szegedi Lukács zágrábi püspök is támogatta tanulmányait.41 Az 1490-es években kezdte tanulmányait, majd 1506-ban kánonjogi doktorátust szerzett.42 Hazatérte után rövid ideig Bakócz Tamás alkalmazta a kancellárián, majd 1508-ban már Szatmári György pécsi püspök és kancellár mellett találjuk titkárként.43 Ezt a hivatalt több mint egy évtizedig töltötte be.44 Egyetemi tanulmányai alatt Zágrábban volt egy kanonoki stal- luma, de azt hazatérte után, valószínűleg Lukács püspökkel való megromlott kapcsolata miatt elhagyta.45 1517-ben érdemeire való tekintettel, címerbővítő levelet kapott.46 Ebből tudjuk, hogy ekkor eg)' pécsi kanonoki stallummal és a Petrovich elképzelhetőnek tartja, hogy az őt ebben a javadalomban követő Macedóniai László váradi püspöki székbe jutását követően (1527) ismét ő foglalta el a stallumot. PlTROVlCH EDE: Adatok a Pécs, Káptalan utca 2. számú ház történetéhez. In: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1956. Pécs, 1956. 31-47. p. (továbbiakban: Pl-TROVICH, 1956.) 34., 39. p.; Uő: A pécsi káptalani házak. Pécs, 1983. (Dunántúli Dolgozatok (C) Történettudományi Sorozat.) 19. p.; Köl.LÁNYi FERENC: Esztergomi kanonokok, 1100-1900. Esztergom, 1900. (továbbiakban: KolláNYI, 1900.) 135. p. Bónis tévesen kisprépostként említette. BÓN1S, 1971.314. p. Október 20-án született. KlíJÁNI Gábor: Adalékok a Brodarics-család és Brodarics István történetéhez. Bp., 1913. (továbbiakban: KüJÁNl 1913.) 12-13. p. Sörös 1471-re, míg Nagy Iván, majd munkája nyomán Kollányi 1490 tájára teszi születését. SÖRÖS PONGRÁC: Jerosini Brodarics István (1471-1539). Bp., 1907. (továbbiakban: SÖRÖS, 1907. 7. p.; Kollányi, 1900.135. p. KujáNI, 1913. 9-10. p.; vö. SÖRÖS, 1907. 7. p. Sörös, 1907.7. p.; Kujáni, 1913.14. p. KujáNI, 1913. 19. p. Bónis szerint Szatmári püspök anyagi támogatásával került Padovába. Azonban ehhez figyelembe kell venni, hogy Szatmári 1505-től állt az egyházmegye élén, míg Brodarics már az 1490-es években Padovában volt. Ernuszt halála után valóban Szatmári patronálta. BÓNIS, 1971. 314. p. Hasonlóképpen vélekedik FARBAKY Péter: Szatmári György, a mecénás. In: Művészettörténeti Füzetek, 27. Bp., 2002. (továbbiakban: FARBAKY, 2002.) 194. sz. jegyz. Ezzel szemben inkább Thuz Osvát zágrábi püspök (1466-1499) támogatását tartja valószínűnek: Farbaky, 2002. 26. p. Kujáni, 1913.19. p.; Sörös, 1907.8. p. Bakócz Tamás 1491-1521 között főkancellár, Szatmári 1503-1521 között kancellár, majd 1521-1524 között főkancellár volt. BÓNIS, 1971. VII. tábla. TÓTH-SZABÓ Pál: Szatmári György prímás (1457-1524). Bp., 1906. (Magyar Történeti Életrajzok 22. 1-3 füzet.) 290. p. Valószínűleg Jalsics János, anyai nagybátyja, ajánlotta a püspök figyelmébe, aki a zágrábi káptalan éneklőkanonok ja volt. KUJÁNI, 1913. 14. és 20. p.; SÖRÖS, 1907. 8-9. p. A régi armálist a család egyik őse hadi érdemekért kapta alkalmasint Nagy Lajostól, vagy Zsigmondtól. A címer a következő elemekkel lett kiegészítve: „István érdemeit a babérkoszorút vivő fekete holló simbolisálja és azt jelenti, hogy István a tanultságával és tudományával ékesítette a család érdemeit.” KUJÁNI, 1913. 8., 12-13. p.
