Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 2. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Szabadi István: Némethi Ferenc és a reformáció
156 Egyháztörténeti Szemle VI/2 (2005) Némethi a már említett Báthory Annához hasonlóan saját birtokának védelme alatt, Tarcalon 1562-ben zsinatra hívta a környék, a Hegyalja lelkészeit. Szükség volt erre minden bizonnyal azért is, mert Perényi Gábor, a Felvidék egyik legnagyobb birtokosa szigorú lutheránus volt, Szapolyai maga katolikus, ilyen környezetben erősíteni kellett a hozzá hű lelkészi kar biztonságérzetét, hitbéli alapjait.12 Zovánjd Jenő maga sem foglal állást a tarcali lelkészgyűlés összehívásának okait keresve: talán elégededenek voltak a tiszántúliak debreceni hitvallásával, akik túlságosan szabadelvűek voltak — teszi fel a kérdést, egyúttal álomképnek nevezi Méliusz munkásságának mesz- sze ható erejét.13 Némethivel és feleségével kapcsolatban mindenesetre úgy látja, hogy' „a helvét irányú reformácziónak ők voltak ekkor a szűkebb Magyarországon legbuzgóbb és legbőkezűbb pártfogói”.14 A Némethi védnöksége alatt ülésező zsinat Béza 1560-as magánjellgű hitvallásának átdolgozását fogadta el (az átdolgozás a pápaellenes és egyetemes zsinatokról szóló részek elhagyást jelentette), melynek során az úrvacsoráról és az egyházról Bézának Kálvint követő nézeteit is átvették. Személyes ellentét is feszült a lutheránusnak maradó Perényi Gábor és Némethi között. Perényi hatalmi szóval igyekezett elejét venni a helvét irány terjedésének, válaszul Némethi 1564-ben Tarcalra ismét zsinatot hívatott össze, amelyen nemcsak megerősítették a korábbi határozatot, hanem elfogadták az 1562-ben Némethi támogatásával magyarul is megjelent, már említett Kálvin-féle katekizmust.15 Perényi patrónusi területéről mégis el kellett menekülnie több sacramentárius lelkésznek, köztük Szikszai Fabricius Balázsnak és Kopácsi Istvánnak. Utóbbi Gömörbe menekült Bebekék oltalmába, de legnagyobb csapást mégis Némethi Ferenc halála jelentette ezekben az években a zempléni reformátusságra. Némethi Ferenc patrónusi tevékenységének nyomát a már említett Szegedi Gergely 1569-ben megjelent Enekeskönyvében is megtaláljuk: négy zsoltárnál is Némethi van feltüntetve a fordítás szerzőjeként (44, 71, 77, 144. zsoltárok). Szegedi 1563-ban ment Tokajba Debrecenből a vár igehirdetőjének, mondhatni tábori lelkésznek, s ha nem is maradt ott a vár elestéig, Némethi haláláig, ahogy állítják egyesek,16 de Némethi közveden környezetében élt egy ideig.17 * * Szegediről aligha mondhatjuk, hogy 1569-es Szűcs ISTVÁN: Némethy Ferenc. In: Református Egyhá% 1964. 7. sz. 166-167. p. Ext erőteljesen vitatja: KathüNA GÉZA: Méliusx Péter és életműve. In: Studia et Acta Ecclesiastica II. A második helvét hitvallás Magyarországon és Méliusx életműve. Bp., 1967. (továbbiakban: KATHÜNA, 1967.) 144. p. Kathona Géxa sxerint ax, hogy Méliusx jelen volt a tarcali zsinaton, már önmagában cáfolja a szembenállást, sőt, két év múlva a maga nevében a tarcali zsinatot úgy emlegeti, mint ahol megmutatták a lutheránusoknak, hogy hol a helyük. 14 ZovAnyi, 1921.401. p. 15 ZovAnyi, 1921.415. p. 16 Hküym.jai Kiss, 1932. 544. p. 17 _ 1 1564-1567 között Egerben Mágócsy Gáspár oltalma alatt működött. Ld. K.ATHONA, 1967. 141. p.
