Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Végh Zsuzsanna: A reformáció előzményei és kezdete Ung vármegyében
Végh Zsuzsanna: A reformáció előzményei és kezdete Ung vármegyében 85 Magyarországon kevéssel Luther fellépése után már terjedni kezdtek a reformáció eszméi. A leggyorsabban ezek a tanok az anyanyelv azonossága, valamint a Németországgal való kapcsolatok révén főként az északmagyarországi és az erdélyi városok német ajkú lakossága között terjedtek. A reformáció eszméinek másik fontos magyarországi bázisát Mária királynénak, II. Lajos feleségének német környezete jelentette. II. Lajos nevelője, Brandenburgi György, aki egyben Mária bizalmas tanácsadója volt, valamint két udvari pap, Cordatus Konrád és Henckel János a lutheri elveket vallották.18 Példájuk a fő- és köznemesség körében is éreztette hatását, ám az utóbbiak — németellenes politikai magatartásuk miatt — kezdetben reformációellenesek voltak. Különösen nem kedvelték Brandenburgi Györgyöt, aki a Habsburg párt vezéralakja volt. Werbőczi már 1521-ben felszólította a királyt, hogy tartsa távol Magyarországtól ezt a fajta eretnekséget.19 Az 1523. évi országgyűlés 54. törvénycikke Luther követőit eretnekeknek nevezte, fej- és jószágvesztést mondva ki rájuk. Ezt a rendeletet az 1525. évi országgyűlés megerősítette, máglyahalált javasolva a tévelygőkre. A király egyik határozatot sem erősítette meg. Az 1526-ban bekövetkezett mohácsi katasztrófa után a helyzet megváltozott. A magyar egyházi élet számos vezetője elesett, ez pedig azt jelentette, hogy irányítók nélkül maradt az egyház. A felsőbbség elvesztése miatt keletkezett űr, és a fennálló zavaros helyzet miatt az egyházmegyék lakossága, valamint az alsópapság egy része még fogékonyabb lett az új tanok és a vallási megújulás eszméi iránt.20 Politikai téren szintén változott a helyzet. Miután az üresen maradt trónt nemcsak a Habsburgok, hanem Szapolyai János is szerette volna megszerezni, így egyik fél sem léphetett fel szigorúan a reformáció hívei ellen. Mindkettő elítélte ugyan, mint eretnek tant, számítva a pápa és az európai udvarok támogatására, de komolyabb lépést, néhány rendeletet leszámítva egyik sem tett.21 A reformáció terjedésének első szakasza hazánkban 1521-1540 között zajlott. A lutheri tanításokat és azok cáfolatait világi papok és szerzetesek hirdették. Ilyenek voltak Ozorai Imre, vagy a Patakon is megfordult Dévai Bíró Mátyás, továbbá Sztárai Mihály, vagy Szegedi Kis István. Mellettük a későbbiekben laikusok is felléptek: diákok, áruikat a hetipiacon áruló, sok helyen megfordult kereskedők, valamint külföldet megjárt mesterlegények. A protestantizmus tanai így hamar eljutottak a nagyobb településekre. Némely helyen bevezették a két szín alatti áldozást, felhagytak a gyónással, elvetették a böjtöt.22 KOVÁCS BÉLA: Av. egri egyházmegye története 1596-ig. Eger, 1987. 41. p. 19 Kulcsár, 1981.181. p. 20 Bitskey, 1978.28. p. 21 ZovÁNYljENŐ: A reformáczió Magyarországon 1565-ig. H.n., é.n. [Bp., 1921.] (Reprint: 1986.) 69. p. 22 PÉTER KATALIN: Papok és nemesek. Magyar művelődéstörténeti tanulmányok a reformációval kezdődő másfél évszázadból. Bp., 1995. 17. p.
