Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kertész Botond: A pesti protestáns teológia és az evangélikus egyház
70 Egyháztörténeti Szemle VI/1 (2005) indítványozta az egyetemes közgyűlés összehívását — amit akkor még az abszolutizmus rendeletéi nem tettek lehetővé — többek között azért, hogy egy közös teológiai tanszéket hozzanak létre Pozsonyban.33 Az annyira szükséges egyházkerületi lelkészképzés megoldására végül Székács javaslatára a pesti teológia támogatása mellett döntött a bányai egyházkerület. Az egyházkerület 1857. március 26-27-én tartott rendkívüli közgyűlésén Székács József előterjesztette, hogy Pesten az 1840-ben tervbe vett protestáns főiskola részeként református teológia indult, amelyben evangélikusok is tanulnak, ezért szükséges külön evangélikus tanszék segítségével gondoskodni arról, hogy ezek a teológusok evangélikus dogmatikából is megfelelő képzést nyerjenek. Mivel a bányai kerületnek jelenleg nincsen teológiája, a pesti református teológia fenntartásában való részvétel a leggazdaságosabb mód arra, hogy a lelkészképzés terén fennálló kötelezettségéről gondoskodjon. A tanszék felállításáról a kerület egyhangú határozattal döntött, s kijelentette, hogy a legközelebbi közgyűlésén tanárt is fog választani. Elvileg 1500 Ft forint évi fizetést biztosítanak a tanár javadalmazására, gyakorlatilag jelenleg csak 1200 Ft előteremtését vállalták.34 (Ezzel is az evangélikus tanszék tanára lett a legjobban fizetett professzor a főiskolán, hiszen ott 1860-ig 1000, majd csak ezután lett 1200 Ft az évi fizetés.35) Székács József egy később, valószínűleg 1858-ban, a bányai egyházkerület egy ismeretlen fórumához készített feljegyzésében, amelyet a teológia keletkezéséről készített, a bányai kerülethez benyújtott javaslatát a teológiához való csatlakozásra részletesen indokolta. E szerint a kormány engedélye „eine evang. theologische Lehranstalt”-ra, azaz protestáns teológiára vonatkozik (mint láttuk, ez nem egészen így van), amelynek felállítására a dunamelléki református egyházkerület kapott engedélyt. Székács értelmezése szerint az engedélyben megfogalmazott más rendelkezésre álló összegek („ihre zustehenden und zugänglichen Fonden”) amelyet a dunamelléki egyházkerület a teológia fenntartására felhasználhat, jelenti egyrészt a „mi pénzünket”, azaz a bányai kerület által az evangélikus tanszék felállítására fordított forrásokat, illetve a Tupy-féle hagyatékot is.36 Az 1857. márciusi bányakerületi közgyűlés után a kijelölt alválasztmány aláírási íveket szerkesztett, és küldött ki a gyülekezetek és magánszemélyek részére, adakozásra való felszólításra. Ebben tájékoztatták a címzetteket arról, hogy a bányai kerület az 1848 előtt a protestáns főiskolára összegyűlt ajánlatokat a pesti teológia evangélikus tanszékének fenntartására kívánja A bányai egyházkerület közgyűlésének jegyzőkönyve, 1855. május 5-6. 20. pont. Evangélikus Országos Levéltár (továbbiakban: EOL) Bányai egyházkerület iratai (Bánya), 1855. AII. 34 EOL. Bánya, 1857. A II. 1857. március 26-27. 8. pont 35 SZÓTS, 1896. 60. p. 36 EOL. Székács hagyaték, Fasc. 21.
