Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)

2005 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Antal Beatrix: Az esztergomi főegyházmegye állapota Kollonich Lipót érseksége kezdetén, 1695. (Kánoni kivizsgálási jegyzőkönyve alapján)

54 Egyháztörténeti Szemle VI/1 (2005) papságban (choro clerici) szolgálnak olyan klerikusok, akiket a szeminárium tart el (valószínűleg kispapokra gondol), és néhány kántor is. A kántorok javadalmazása az egyik üresedésben lévő kanonokság jövedelméből törté­nik, amit nemonak neveznek, de minthogy ez a poszt nincs betöltve, így a kanonokok száma csupán 23. Ezzel szemben Palugyay vallomása a követ­kezőképp hangzik: a káptalanok bevételeit gyarapítják az oltárjavadalmak­ból (altariae) befolyó összegek, ezek az oltárjavadalmak a Szent Katalin, Szent Margit, Krisztus teste és a Szent János oltárak. A nagyprépost jöve­delme, birtokbevételeivel együtt kb. 1000 birodalmi tallér. Az olvasó-, őr- és éneklőkanonokok illetve az egyéb prépostságok jövedelme 900 és 1000 forint között mozog. Később azonban hozzáteszi, hogy az oszlopos ka­nonokok a jelenlegi, kevésbé jövedelmező időszak miatt mindössza kb. 600 forintra tesznek szert, birtokjövedelmük pedig 100 birodalmi tallér körüli. A főesperesek, a kanonoki jövedelmen túl 200-300 forintot kap­nak. O is megemlíti a 24 presbitert, akiket prebendáriusoknak neveznek és akik a székesegyházban szolgálnak, a kórusban teljesített munkájukért pe­dig az érsektől kapják a fizetésüket. Teológusi és penitenciáriusi stallumról egyiken sem tudnak, mint ahogy az 1685-ös tanúk sem. Tekintettel arra, hogy a nagyprépost jövedelmét Széchenyi tanúi is 1000 birodalmi tallér­ban határozzák meg, az egyszerű kanonokokét pedig 500-700 forint kö­zöttire teszik, megállapíthatjuk, hogy a jövedelmek 10 év alatt nem, vagy csak kis mértékben változtak. A lelkipásztori teendőket,15amelyre az ötödik kérdés vonatkozik, mindhárom tanú szerint a plébános látja el (cura animarum exercetur per canonicum plebanum), úgy Nagyszombatban, mint Esztergomban.16 Viszont az esztergomi plébánost a nagyszombatiak választják (plebanum, qui eligitur a ávitate, Tymaviae per plebanum). Széchenyi tanúi közel azonosan véleked­nek, miszerint jelenleg az esztergomi káptalan, minden szükséges felszere­léssel, a keresztelőkúttal együtt Nagyszombatban található, így a parókia is ott működik, minthogy Kollonich szerint a lelkipásztori teendőket Eszter­gomban a káptalan látta el. A tanúk elmondják még, hogy mindkét város­ban van keresztelőkút is, mivel a kérdés erre is irányult. A hatodik kérdés a székesegyház felszerelésére, a lelkipásztori felada­tok elvégzéséhez szükséges berendezések meglétére kíváncsi. Konkrétan rákérdez a kórusra, az orgonára, a harangtoronyra, a harangokra és a te­metőre. A kérdésre mindkét érsek tanúi tartalmilag megegyező válaszokat adtak. A nagyszombati szentély (sacrarium) kellően felszerelt a szükséges li­A cura animarum pontosan, a hívek természetfölötti életének gondozását, ápolását, nö­velését jelenti, ami a plébánosnak, mint aki egyben a hívek lelkipásztora is, az egyik fő feladata. Ezt fordítottam rövidebben lelkipásztori teendőknek. BANK, 1958.162. p. Kivitételt képez Maholányi vallomása, mivel szerinte a plébános csak Nagyszombatban látja el a lelkipásztori teendőket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom