Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 2. szám - RECENZIÓK - Csohány János: Pótor Imre: A bibliás politikus. Kiss Sándor Isten s a haza szolgálatában emigrációba vonulásig
190 Egyháztörténeti Szemle VI/2 (2005) sokat markolás veszélyét nem kerülhette volna el. Tudomásul vette, hogy' az emigrációban eltöltött évek munkálkodása nem tartozik e könyv keretébe. Pótor Imre a Magyarországi Református Egyház Doktorai Kollégiuma Egyháztörténeti Szekciójának régi időktől dolgos tagja. Ott tartott előadásai szóltak Kiss Sándor élete és munkássága egy-egy szeletéről. Olyan résztvevők előtt beszélhetett, akik közül nem egy személyesen ismerte Kiss Sándort. Szíj Rezső nem csupán hallotta ezeket az előadásokat, de segítette a téma további kutatását, hiszen e könyvben is szerepel. A szórványmisszió terén inspirálta Kiss Sándort ez irányú tevékenységre. Denke Gergely is hallhatta volna ezeket az előadásokat. O szegedi gimnazistaként ismerte meg az ott akkor főiskolás Kiss Sándort. Denke Gergely azonban csupán addig vett részt az Egyháztörténeti Szekció ülésein, amíg a szárszói konferenciák újra nem indultak. Ezeket szerencsétlen módon rászervezték a szekcióülésekre, vagyis ugyanabban az időben tartották és Denke Gergely — érthetően — régebbi „szerelmét”, Szárszót választotta. Kiss Sándor diák korától eleven hitű református ember volt. Megtérése után vették fel soron kívül a Soli Deo Gloria (SDG) református diák- egyesületbe. Ettől kezdve életét tudatosan áthatotta a bibliás, református keresztyén hit, amely azonban annyira keresztyén volt, hogy más felekezetű, így római katolikus keresztyénekkel is testvérileg tudott együttműködni, sőt 1939-ben két hónapot a nácizmus által üldözött Német Hitvalló Egyház tagjai körében is töltött. Pótor Imre mégsem csupán a hozzá hasonló hitű testvért látta meg Kiss Sándorban és nem annak sokfelé missziói tevékenységén lelkendezve írta meg könyvét, hanem — amint maga is teszi — Kiss Sándor e hitéből következő közéleti tevékenységét is feldolgozta. Tette ezt természetes közvetlenséggel. Bemutatta, hogy a hatholdas kisbirtokos család fia, miképpen végezte el a polgárit, folytatta a sárospataki tanítóképzőben tanulmányait, hiszen a polgárival ott tanulhatott tovább, ha nem technikumba óhajtott menni, majd a pataki tanítóképző javaslatára a szegedi polgári iskolai tanárképző főiskolát, azt követően az egyetemen tanítóképző intézeti tanári képesítést szerzett 1944 nyarán, ugyanakkor tanítóképző intézeti helyettes tanári kinevezést vehetett át Budapestre. Bár az utóbbi években irodalma támadt a hazafias ellenállás polgári szárnyának, ami a német megszállással szemben kibontakozott és Pótor Imre ezek ismeretében számos szálát fejtette fel annak éppen Kiss Sándor vezető szintű részvételének bemutatása révén. A szerző ezen a réven igen jelentős új anyaggal gazdagította az ilyen irányú szakirodalmat. A polgári ellenállást a kommunista történetírás igyekezett kitörölni a magyar történelemből. Ugyanakkor felnagyította az alig létezett kommunista ellenállást. Csak egy példa erre: Mikó századost és a Görgey Zászlóalj legnagyobb részét hadifogságba hurcolták a szovjetek, noha pontosan tudták, hogy milyen tevékenységet folytattak. Azt akarták, hogy ne legyenek itthon olyanok, vagy minél kevesebben, akiknek érdemeik vannak a németek elleni tevékenységben, esetlegesen éppen a harcban.
