Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)

2005 / 2. szám - RECENZIÓK - Csohány János: Pótor Imre: A bibliás politikus. Kiss Sándor Isten s a haza szolgálatában emigrációba vonulásig

190 Egyháztörténeti Szemle VI/2 (2005) sokat markolás veszélyét nem kerülhette volna el. Tudomásul vette, hogy' az emigrációban eltöltött évek munkálkodása nem tartozik e könyv keretébe. Pótor Imre a Magyarországi Református Egyház Doktorai Kollégi­uma Egyháztörténeti Szekciójának régi időktől dolgos tagja. Ott tartott előadásai szóltak Kiss Sándor élete és munkássága egy-egy szeletéről. Olyan résztvevők előtt beszélhetett, akik közül nem egy személyesen is­merte Kiss Sándort. Szíj Rezső nem csupán hallotta ezeket az előadáso­kat, de segítette a téma további kutatását, hiszen e könyvben is szerepel. A szórványmisszió terén inspirálta Kiss Sándort ez irányú tevékenységre. Denke Gergely is hallhatta volna ezeket az előadásokat. O szegedi gimna­zistaként ismerte meg az ott akkor főiskolás Kiss Sándort. Denke Gergely azonban csupán addig vett részt az Egyháztörténeti Szekció ülésein, amíg a szárszói konferenciák újra nem indultak. Ezeket szerencsétlen módon rászervezték a szekcióülésekre, vagyis ugyanabban az időben tartották és Denke Gergely — érthetően — régebbi „szerelmét”, Szárszót választotta. Kiss Sándor diák korától eleven hitű református ember volt. Megtéré­se után vették fel soron kívül a Soli Deo Gloria (SDG) református diák- egyesületbe. Ettől kezdve életét tudatosan áthatotta a bibliás, református keresztyén hit, amely azonban annyira keresztyén volt, hogy más felekezetű, így római katolikus keresztyénekkel is testvérileg tudott együttműködni, sőt 1939-ben két hónapot a nácizmus által üldözött Német Hitvalló Egyház tagjai körében is töltött. Pótor Imre mégsem csupán a hozzá hasonló hitű testvért látta meg Kiss Sándorban és nem annak sokfelé missziói tevékeny­ségén lelkendezve írta meg könyvét, hanem — amint maga is teszi — Kiss Sándor e hitéből következő közéleti tevékenységét is feldolgozta. Tette ezt természetes közvetlenséggel. Bemutatta, hogy a hatholdas kisbirtokos csa­lád fia, miképpen végezte el a polgárit, folytatta a sárospataki tanítóképző­ben tanulmányait, hiszen a polgárival ott tanulhatott tovább, ha nem tech­nikumba óhajtott menni, majd a pataki tanítóképző javaslatára a szegedi polgári iskolai tanárképző főiskolát, azt követően az egyetemen tanítóképző intézeti tanári képesítést szerzett 1944 nyarán, ugyanakkor tanítóképző inté­zeti helyettes tanári kinevezést vehetett át Budapestre. Bár az utóbbi években irodalma támadt a hazafias ellenállás polgári szárnyának, ami a német megszállással szemben kibontakozott és Pótor Imre ezek ismeretében számos szálát fejtette fel annak éppen Kiss Sándor vezető szintű részvételének bemutatása révén. A szerző ezen a réven igen jelentős új anyaggal gazdagította az ilyen irányú szakirodalmat. A polgári ellenállást a kommunista történetírás igyekezett kitörölni a magyar törté­nelemből. Ugyanakkor felnagyította az alig létezett kommunista ellenál­lást. Csak egy példa erre: Mikó századost és a Görgey Zászlóalj legna­gyobb részét hadifogságba hurcolták a szovjetek, noha pontosan tudták, hogy milyen tevékenységet folytattak. Azt akarták, hogy ne legyenek itt­hon olyanok, vagy minél kevesebben, akiknek érdemeik vannak a néme­tek elleni tevékenységben, esetlegesen éppen a harcban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom