Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 2. szám - RECENZIÓK - Balogh Judit: Misszionáriusok levelei Magyarországról és Erdélyről (16-17. század)
172 Egyháztörténeti Szemle VI/2 (2005) Misszionáriusok levelei Magyarországról és Erdélyről (16-17. század). Válogatta és szerkesztette: Tóth István György. Bp., Osiris Kiadó, 2004. 407 old. Egy már régen megindult, hatalmas munka első fázisa vált közkincs- csé az Osiris Kiadó gondozásában megjelent Misszionáriusok levelei Magyarországról és Erdélyről című forráskiadvány révén. A 2004-ben megjelent forrásgyűjtemény Tóth István György, a közelmúltban tragikusan fiatalon elhunyt nagyszerű történész gazdag munkásságának egy szeletéből készült válogatás. Tóth István György kutatásainak jó ideje tárgya volt a misszionáriusok levelezésének a feldolgozása. Ezeket a római levéltárakban feltárt leveleket kritikai kiadásban három kötetben jelentette meg, amelyekről az Egyháztörténeti Szemle korábbi számaiban már közölt recenziókat. A legszigorúbban a szakma, a korszak kutatói számára közreadott forrásokból válogatott Tóth István György 76 levelet, amelyeket 2004-ben magyar fordításban is megjelentetett. A szerkesztő igyekezett a hatalmas mennyiségű anyagból azokat a leveleket kiválogatni, amelyek vagy nagyon jellemzőnek mondhatóak a korszak misszionáriusainak levélváltásaira, vagy jelentős személyiségek tollából születtek, vagy pedig némileg képet adnak a misszionáriusok tevékenységéről, a fogadtatásukról, vagy éppen arról, hogy milyennek látták ők Magyarországot és Erdélyt, a civilizációs és társadalmi viszonyokat, a tájat, a szokásokat. A rendszerezés nem csupán ennek a kötetnek szólt, egy nagyon tudatos munka része volt, amelynek a során megszületett volna egy átfogó mű a korszak vallási viszonyairól, mindarról, amiről bár mostanában számos kutatás indult vagy folyik, voltaképpen még most is csak hiányos ismeretekkel rendelkezünk. Noha például Molnár Antal hatalmas, átfogó munkái már nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy átértékeljük a reformáció korának vallási megmozdulásait, vagy hogy egyáltalán néhány üres toposznál több tartalommal bíró kijelentéseket tegyünk például a hódoltság vallási életéről. A Molnár Antal precíz, alapos feltáró munkája révén nagyon jól ismerjük a korszak katolikus intézményrendszerét, a római egyház működését, az intézménytörténetet. A Tóth István György által kiadott források pedig ahhoz járultak hozzá, hogy, mint ahogyan a könyv előszavában maga is kifejtette, sokak számára megismerhetővé váljon ez a levelezés, és, igaz, a misszionáriusok nézőpontjából, de bővebb képet kapjunk erről a nagyon izgalmas és ellentmondásos korszakról. Arról, hogy vajon menynyire tudták pontosan a Szentszék követei, szerzetesei, püspökei, hogy hová is jönnek valójában. Arról, hogy mennyire szerezhettek valós ismereteket az emberekről, a társadalmi mozgásokról. A levelek egy részéről látszik, hogy sok esetben a Rómának szánt adatok közlése volt az elsődleges, hiszen ezek jelentik a legegyértelműbben az elvégzett, szinte felbecsülhetetlen mennyiségű munkát. Különösen is ak
