Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 2. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Szabó András: Némethi Ferenc és más versszerző főnemesek Északkelet-Magyarországon a 16. század második felében
,A Katedráról’ 159 végül Késmárk uraként fejezte be az életét 1607-ben.4 Mellettük természetesen ott voltak a régi dinasztiák tagjai is, a Perényiek, a Balassiak, a Homonnai Drugethek vagy a Báthoryak. A reformáció magyarországi térhódításában is ez a két társadalmi réteg játszott kiemelkedő szerepet: a mezővárosi polgárság adta a tömegbázist és a legtöbb lelkészt, a főnemesség többsége pedig az aktív vág)' kevésbé aktív támogatást. A 16. század folyamán kiteljesedett az írásbeli kultúra a szóbeliség rovására, és megjelent a könyvnyomtatás, vele pedig a magyar nyelvű irodalom. Emelkedett a nemesség műveltségi szintje, az ifjabb nemzedékeket iskolába küldték, s egyre többen eljutottak külföldre is. A már említett Serédi Gáspár (még meggazdagodása előtt) Itáliában tanult, s unokaöccsét, Alaghy Jánost, (Regéc várának későbbi urát) Wittenbergbe küldte tanulni.5 Ugyanide járt a szintén dúsgazdag birtokos, Mágocsy Gáspár unokaöccse, András is.6 A külföldi egyetemi tanulás, a humanista iskolák látogatása bizonyos szintű latinos műveltség elsajátításával járt, míg a magyar nyelvű irodalom művelői inkább a csak az itthon tanultak, illetve a külföldön nem humanista iskoláztatásban részesülők közül kerültek ki, elegendő itt, ha csupán a legismertebb példát, Balassi Bálintot említem.7 A jelenségeket regisztrálva nem kerülhetem meg a nők szerepét sem. Bár a lányiskolák felállítása csak a következő században válik majd aktuálissá, a nemesség asszonyai közül egyre többen tanulnak meg magyarul írni és olvasni. Mivel a vallási kérdések többnyire jobban érdeklik őket, mint a férfiakat, közülük kerülnek ki a reformáció legnagyobb támogatói, majd megjelennek, mint vallásos költemények szerzői, s végül a század végén Telegdi Katával már a világi irodalomban is szerepet vállalnak.8 * * Ha végigtekintünk a szóba jöhető szerzőkön, meg kell állapítanunk, hogy Némethi Ferenc íróként egyedülálló jelenség. Ahogyan ő támogatta a reformációt és annak helvét irányát, arra ismerünk más példákat is. Így tett a saját egyházával például a kortársai közül a lutheránus Perényi 4 J. ŰJVÁRY ZSUZSANNA: A ponyvásszekértő] a közjó szolgálatáig. Thököly Sebestyén pályafutása. In: Hadtörténelmi Közlemények, 1992. 75-93. p.; GliCSÚNYl LAJOS: Becs és a hódoltság kereskedelmi összeköttetései a 16. században. (Thököly Sebestyén fel- emelkedésének hátteréhez.) In: Századok, 1995. 767-790. p. 5 Szabó András: Egy elfelejtett Luther-követő fóúr a 16. századból: Alaghy János. In: Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Luther Márton születésének 500. évfordulójára. Szerk.: FABINY TIBOR. Bp., 19S4, 209-221. p. SZABÓ András: Mágocsy Gáspár és András udvara. In: Magyar reneszánsz udvari kultúra. Szerk.: R. VÁRKONYl ÁgniíS. Bp., 1987. 263-278., 379-382. p. SZABÓ András: Balassi Bálint és öccse Nürnbergben (1565-1577). In: Irodalomtörténeti Közlemények, 1997. 64-71. p. B HORVÁTH Iván: Telegdi Kata verses levele. In: A régi magyar vers. Szerk.: Komi.OVSZKI Tibor. Bp., 1979. (Memoria Saeculorum Hungáriáé 3.), 161-180. p.
