Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 2. szám - DOKUMENTUMOK - Dominkovits Péter: Egy soproni városplébános végrendelete a felekezeti küzdelmek korából
Dominkovits Péter: Egy soproni plébános végrendelete 133 kiváltságait megtartó, hét pontba foglalt kriterium-rendszer betartására kötelezte. A városplébánosnak hivatalában — többek között — szorgalmasan és kegyesen botrány nélkül kellett tevékenykednie, a város polgáraival és lelkészeivel (concionatores) szemben magát illendően kellett viselnie. A jelenlegi templomhasználatot az evangélikus soproni lakosság legkisebb háborítása nélkül kellett a jövőben is folytatni. A temetőt (coemiterium siue sepulturae ) a katolikus és evangélikus felekezetű hívők a semleges szokás szerint közösen használják. A bormérésben sem szabad vétenie a város privilégiumai ellen, ezért tartózkodjon a saját maga számára történő borméréstől. Hasonlóképpen a szabadságok ellenébe se a városba, se a külvárosokba ne hozzon be idegen borokat. Végezetül, minthogy a város lakosságának többsége német és nem magyar, arra kötelezték, hogy maga mellé egy németül jól tudó káplánt vegyen.21 Draskovich püspök csak 1638. október 23-án hagyta jóvá Csehi városplébánosi megválasztását.22 Öt a város közéletében magyar plébánosnak nevezték, ez a kitétel fordult elő egy, 1641 nyarán a városi tanács elé került nézeteltérsben is („...zwischen des Herrn Stephanj Chechouy hiesig[en] wng[a]r[ischen] Pfarrers vnd den Agatschischen Kind[em]...”).23 Csehi városplébánosságának rövid időszaka a polgársággal való békés és közvetlen kapcsolattartás, a fokozatos katolikus intézményépítés jegyében telt el. Elfogadtatásáért meg kellett küzdenie, amit egy javadalom esete is jól példáz. Az 1639. április 13-i tanácsülésben a városplébánosként pályázó Csehivel szemben a városi magisztrátus a helyi születésű Lónyi Mihálynak juttatta a megüresedett ispotály beneficiumot (Spittel zum St. Elisabeth).24 Ugyanakkor Csehi (Chehovius) idején indította el Draskovich püspök az ispotályhoz tartozó Szt. Erzsébet templom katolikus kézbe kerülését. III. Ferdinándtól rendeletben eszközölte ki a templom beneficiumhoz tartozását, ami teljességgel szemben állt az egykorú evangélikus felfogással, amely szerint ez a templom, ahol 1565-től evangélikus istentiszteletet tartottak, nem a Szt. Erzsébet beneficiumhoz hanem a kórházhoz tartozik. A század első harmadában valójában a templom romos állapotban volt, az Bocskay hajdúkapitánya, Némethy Gergely 1605-ös dunántúli hadjárata, Sopron ostroma(i) során elpusztult. Az elmúlt időben újjáépített ispotálykápolna egyházjogi hovatartozása körüli vitákban a plébános is szót szemelt, 1641. február 1-jén a győri püspök nevében az egész tanács ellenében idézést tett (den Capelljen] Kirchen zur St. Elisabethe zur hiesigen Spittal sonsten gehörig). 1642-ben a plébáSL: SVlt., Lad. LI. Fase. III. No. 44/52., ua. uo. Lad. LI. Fase. IV. No. 48/61. SL. Svlt. Lad. LI. Fase. IV. No. 48/63., Becs, 1638. okt. 23. SL. Svlt. IV.A.1033.a. Sopron város tanácsiilési jegyzőkönyvei/Gemeinbetrachtungen: Rats Protocol (továbbiakban Prot.), 51. köt., Raths Prothocol de Anno 1641., 34-35. p. (1641. jún. 21.) SL. Svlt. Prot. 48. köt., Prothocol de Anno 1639., p. 92-93., vö.: uo. Lad. LI. Fase. IV. No. 48/65., Draskovich György Sopron városhoz, Becs, 1639. ápr. 17.
